Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

November 21-én tárgyalta a közgyűlés a jelentést. Nagyobb volt az ellenkezés a kérvény iránt, mint azt várták. Több hozzászólásban is az a vélemény fogalmazódott meg, a város jelenlegi fejlettségi szintje még nem elegendő a törvényhatósági jogállás követelményeinek teljesítésére. Kiemeljük Bódogh Albert megyei főorvos hozzászólását: „Abban, miszerint köziskoláink legyenek, hogy a rendetlenség, tisztátlanságból kiemelkedjünk, hogy rendőrségünk oly botrányos ne legyen, mint amilyen jelenleg - éppen nem gátolta semmi, nem az, hogy rendezett tanácsú város vagyunk, nem az, hogy a megyétől függünk, hanem igen is gátolta az, hogy nincs bennünk áldozatkészség - azt pedig, hogy a remélt önérzet ébredése zsebünket is megnyitna', alig hiszem."

177 Mindezek ellenére a közgyűlés megszavazta a kérvény elkészítését és továbbítását. Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága 1874. február 10-én elutasító javaslatot küldött tovább a kormány felé. „A megye mindenben támogatja Miskolc városát, amiben előrehaladása van, de jelen helyzetben nincs előnye sem a városra, sem a megyére nézve. Miskolcon nincsenek meg hozzá a feltételek" - szólt az indoklás.

178 El kell ismerni a vármegye önös szempontjai mellett valóban reálisan ítélte meg Miskolc helyzetét. A város gazdasági helyzete még nem bírta volna el a többletkiadásokat. A kormány is mérlegelte, mi ér neki többet, hogy maga ellen fordítja a törvényhatósági bizottságban túlsúlyban lévő vármegyei nemességet, vagy a miskolci polgárok hálája. Ezért a felterjesztett javaslatra válasz sem érkezett. A mozgalom nem ért véget az elutasítással, hanem megkezdődött a tervszerű városfejlesztés. Ennek első lépése a koronauradalomtól való függés felszámolása volt. Kedvező helyzetet teremtett a tárgyaláshoz az országot sújtó nehéz pénzügyi helyzet. Ghyczy Kálmán pénzügyminisztera megoldást abban látta, hogy az állami javakat és földesúri tartozékokat eladják.

179 Tudomást szerezve erről, Lichtenstein József a júniusi közgyűlésen javaslatot tett: a maradvány földesúri jogok megváltása ügyében a tárgyalásokat minél korábban el kell kezdeni, kihasználva a kormány pénzügyi nehézségeit.

180 A közgyűlés Bizony Tamást bízta meg a memorandum elkészítésével, 177 Borsod, 1873. 48. sz. ™ B. A.-Z. m. Lt. 1902/a. 4. k. 35/1874. 179 1874. március 21. és 1875. március 2. között pénzügyminisztere Bittó István kormányának BÖLÖNY J. 1992. 297. p. 180 Borsod, 1874. 24. sz.