Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
De vannak is itten kivált a volt a rendelkezhető álapotban lévő Császári Királyi tisztviselők között több olyan, mely a Császári Királyi kegyelmet melyből fizetését húzta, nyilatkozatuk, és jelenlegi viseletök által undok háládatlansággal bélyegzék, hova mind azok tartoznak mellyéknek fizetéseit betiltottam.. ," 129 A közhivatalra kinevezetteket a királyi biztos minden módon megpróbálta személyükben megvédeni, ugyanakkor a kiszemelteket igyekezett elzárni az esetleges befolyásolástól. így esett meg, hogy a kinevezési lista nyilvánosságra hozatala miatt azonnali hatállyal elbocsátotta Egressy József irodai kiadót. Az elbocsátás indoka: „Falkenstein Ignácnak Borsod megye tisztikara névsorát, melyet Szívós Pál aljegyző úr, meghagyásomból szerkesztett, minden meghagyás nélkül lemásolta, és azt az én nevem feljegyzésével, minden előre nyert engedelem nélkül fent nevezettnek kiadta, és így irodai hűtlenséget elkövetett, emiatt ön megbüntetésére és mások példájára a tőlem kapott hivatalból elbocsájtatik." 130 Az indoklásban említett Falkenstein Ignác a hivatalos közlöny kiadója volt, így a lista nyilvánosságra kerülését jelentette az indiszkréció. A hivatalos közlöny mindenképpen közölte volna a listát, de csak a tisztviselők felesketése után, amikor már visszalépésükre kevesebb volt a lehetőség. A tudatos kötelességmulasztás bizonyítéka, hogy Egressy József már el is hagyta hivatalát, amikor a helytartóság figyelmeztette a főispánt az országban elharapódzott hírlapi szokásról. A leirat szerint a hírlapokban és közlönyökben „különös buzgalommal" teszik közzé a tisztviselők kinevezését és lemondását. Ennek a buzgalomnak nincs egyéb célja, mint „a kormány elleni tüntetés, a szolgálatot vállalt tisztviselők elrettentése s általában a kedélyek folytonos izgatottságban tartása. A tisztviselői kinevezések és lemondások közlése mellett a hírlapokban megindult egy másik akció is, amely az új tisztviselők ellen irányult. A sajtóban az a szokás terjedt el, hogy ha személyekről bármilyen formában szó esett, a név mellé, mintegy állandó jelzőként, feltüntették, hogy „alkotmányos" bizottsági tag, vagy „alkotmányos tisztviselő". A helytartóság úgy látta, hogy ezzel a működő törvényes igazgatás és a hivatalban lévő tisztviselők hitelét rontják. Az utasítás ez esetben is büntetésül a lapok betiltását mondta ki. A hivatalba lépő tisztviselők és az egész hivatali apparátus ellen irányuló hangulat hátterében a királyi biztos véleménye szerint a volt 129 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. 41/KB. 1861. »30 B.-A.-Z. m. Lt. IV.751/a. 328/ ein. 1862.
