Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

főispán, báró Vay Lajos állt.

131 A helytartósághoz küldött jelentésében Máriássy úgy jellemezte Vayt, hogy tele van forradalmi gondolatokkal, nagy a népszerűsége, így módja van mindenkit a hivatalokkal és a hivatalvállalással szembeni várakozó álláspontra rábírni. Máriássy szerint a volt főispán elveit követi a megye értelmiségi elitje, és társadalmi, sőt magatartása irányadónak számít az egész Tiszavidék birtokossága körében. A volt főispán megfigyelése az egész korszakon át napirenden maradt. A szervezési nehézségek ellenére 1862. január 30-án délelőtt 9 órára a királyi biztos kitűzhette az ünnepélyes alakuló ülést, a tisztviselők hivatalba iktatását. A nevezetes esemény fényének emelése érdekében a minorita rend főnökétől és a református szuperintendenstől 10 órára istentisztelet tartását kérte. Mindkét egyházzal közölte, hogy az istentiszteleten részt vesznek az újonnan kinevezett tisztviselők. Az érdekelt tisztikar minden egyes tagjának külön meghívót küldött, ez a meghívó vagy utasítás, arra is kitért, hogy „díszruhában" jelenjenek meg a megyeház nagytermében. A megalakuló tisztikar politikai magatartásáról, Máriássy Ádám „káderpolitikájáról", az iratokban fellelhető minősítési lapok jó tájékoztatást nyújtanak.

132 A kulcspozíciókban lévő központi tisztviselők esetében elsőként szembetűnik, hogy a magasabb szakmai hozzáértést kívánó állások kivételével nem borsodi jelöltek nyerték az állást. A fentiek előrebocsátása után sokatmondó a Miskolc város igazgatását meghatározó két központi tisztviselő curruculum vitaeje: László József Miskolc város főbírája 1836-1839 között tiszti alügyész, majd ügyvédkedik. A szabadságharc bukása után néhány hónapig főbíró, majd visszatér ügyvédi praxisához. 1851-1854 között járásbíró, ezután "lyuk" van az életrajzában 1861 decemberi kinevezéséig. Baráth József Borsod megye miskolci főszolgabírája Pesten ügyvédkedett, 1844-ben választották tiszteletbeli ügyésszé Heves vármegyében. Ugyanitt 1850-ben a megyefőnöki hivatalnál titkár, 1851-ben nevezték ki a mezőkövesdi járáshoz főszolgabírónak, majd 1854-ben a miskolci járás főszolgabírója lett. 1860-ban rendelkezési állományba került. A megyén belüli területi igazgatás négy járásra tagolódott. A járások élén a királyi biztos közvetlen hatáskörébe tartozó főszolgabírák álltak, akik rendeletekkel irányították a községi elöljáróságok mun131 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/a. 435/eln. 1862. "

2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. Személyzeti iratok.