Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

vények hiányosságait, a város és környéke, vagy a régió gazdasági gondjait.

745 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara minden évben felmérte, s jelentések formájában nyomtatásban közzétette a kerület gazdasági viszonyainak részletes elemzését. Ezek a jelentések a kerület és ezen belül Miskolc gyáriparának, kisiparának, kereskedelmének út- és vasúthálózatának, bank és hitelviszonyainak, szakoktatásának olyan átfogó képét adják, amelyek a történetírás nélkülözhetetlen forrását képezik. A konkrét elemzést elkerülendő csupán utalunk arra, hogy a monográfia e korszakának elemzéséhez, gazdaságtörténetének megírásához rendszeresen használtuk a kamarai jegyzőkönyveket, a védjegy lajstromozások iratait, a folyamatosan készített statisztikákat és kimutatásokat, az iparjogosítványokkal kapcsolatos dokumentumokat, de egy-egy konkrét példa erejéig hivatkozunk a mestervizsga ügyekre, a kamara idegenforgalmat vagy éppen kiállításokat szervező tevékenységére, az iskolatörténetnél a szakoktatásban nyújtott segítségükre, s általános értelemben az érdekvédelmi, tájékoztató munkájukra. Mindmáig felkeltik érdeklődésünket azok a céges levélpapírok, amelyek közül néhányat illusztrációként szintén bemutatunk.

746 A GYÁRIPAR HATÁSA AZ ÁRUKÍNÁLATRA ÉS AZ ÁRU ÉRTÉKESÍTÉSÉRE, A KERESKEDELEM SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSÁRA A XIX. század - a korábbi évszázadokhoz képest - két nagy változást hozott: a század első harmadában a céhes termék-előállítás fellendülését, utolsó harmadában pedig a hanyatlást, majd a rendszer megszűnését. 1872-től létrejöttek az ipartársulatok, a termelés új keretei, amelyek átvezettek a XX. századba. Ennél talán jelentősebb a gyáripar megjelenése, termékeinek térhódítása, általánossá válása. Az ipari szerkezet átalakulása látványosabb eredményeket produkált, mint a mezőgazdaság, vagy a termékértékesítés színtereinek, fórumainak átalakulása, megváltozása. Az 1872-ben elfogadott törvény megszüntette a céheket, s elrendelte azoknak ipartársulatokká történő átszervezését, átalakítását. Az 745 G. JAKÓ M. 1997. 25-26. p. 74f

> Vö.: G. JAKÓ M.-DOBROSSY I. 2000. 7-25. p.