Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

ködtem tehetségem szerint honfitársaimmal együtt - velük együtt élveztem azon kedves örömöket, melyeket haza a múlt országgyűlésig élvezett. Szenvedtem, tűrtem azon keserveket is, melyeket édes hazám szenvedett. (Közhelyeslés) De hazafiúi szívemnek édes örömére szolgál, hogy munka- és követtársaim megajándékoztak becses bizalmukkal és hajlandóságukkal."

125 A képviselőház beszéde végén felállva éljenezte Palóczy Lászlót, majd Nyáry Pál indítványára jegyzőkönyvbe rögzítették, hogy Palóczy László a haza hálájára érdemes. Palóczy László nem sokáig élvezhette a népszerűséget, 1861. április 27-én , 78 éves korában elhunyt. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában felállított ravatal, a fővárosi és a miskolci temetési szertartás több volt, mint az idős reformer végső búcsúztatása, nyugodtan állíthatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc emlékünnepét rendezte meg a képviselőház a 3 napi szünettel és 6 heti gyásszal. Ezzel a temetéssel egy korszak zárult le a magyar törvényhozás történetében, amelynek egyik jellegzetes képviselője volt Palóczy László. Deák Ferenc 1861. május 13-án terjesztette elő felirati javaslatát. Megfogalmazásában az Októberi Diploma és a Februári Pátens, amelyek alapján a közös birodalmi tanács alá kerülne minden lényeges hatalmi ág, ellentmond az államjogi előzményeknek, az ország és az uralkodó közötti „szerződéseknek", a pragmatica sanctionak és a 48-as törvényeknek. Egyetlen megoldásnak az uralkodó személyének közösségét, a perszonáluniós kapcsolatot tartotta. Az országgyűlésen a felirati és határozati párt alkotmányjogi vitái és hatalmi harca Deák 1861. augusztus 8-án előterjesztett második felirati javaslatának többségi elfogadásához vezetett. Az országgyűlést, amely nem talált az önkényuralomból kivezető utat és csak helytállást ajánlott az országnak, 1861. augusztus 22-én katonai parancsszó oszlatta fel. Az országgyűlés ideje alatt a császári hivatalok működése nem szünetelt, s főként nem szünetelt az adóbehajtás. Az újonnan alakult tisztikar a császári rendelkezések bojkottjával kívánt segíteni az országgyűlésnek. Ennek a bojkottnak volt jó példája Miskolc város tanácsának 1861. április 11-i határozata, amely kimondta, hogy az idegen rendszer alkotmányellenes, s ezért a kormány hivatalnokainak ellenszegülnek, a hivatalos eljárásokhoz nem nyújtanak segédkezet. A tanács utasította a rendőri hivatalt, hogy a törvénytelen rendeletek dobszó, vagy falragasz útján történő kihirdetését minden áron aka125 KN. 1861.13-14. p. 5d