Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

hivatalt megszüntetni, a megyeháza kivételével elismerni a város joghatóságát annak teljes területén, biztosítani az önadóztatáshoz és a belső rendfenntartáshoz szükséges jogosultságokat stb. Mindezek érvényességét az országgyűlés vonatkozó törvénymódosítása után, további jogszabályalkotásig maradtak volna érvényben. (Ennek megfelelően csak 1867-ben léphettek életbe és az 1871. évi községi törvényig maradtak hatályban.) A városi joghatóság gyakorlására a képviseleti bizottmány különösen erélyesen készült, ennek jele volt, hogy márciusban intézkedtek a városi adókönyvek felállításáról, április 9én pedig az általános adókivetés kihirdetéséről. Komoly gondot okozott az abszolút időszakból felhalmozódott adóhátralékok ügye, illetve (az 1848/11. tc. 5. § alapján) a város magának követelt saját árvaszékének rendezése is. Az önállóság ilyen típusú jogbiztosítékai mellett feltűnő, hogy a város maga intézkedett az „alkotmányos ereklyéknek" számító (Kazinczyt, Széchenyit, Deákot és Palóczyt) ábrázoló festmények megrendeléséről. Az elvi jellegű, nagy fontosságú döntéshozatal mellett a hétköznapi ügyintézést a városi tanács ülésein, illetve a hivatali szakapparátusban végezték. Általában elmondhatjuk, hogy a „törvényhozó" és a „végrehajtó" hatalom jól, hatékonyan kezdte meg működését az önállóság alkotmányos útjait kereső Miskolcon, még ha e folyamatot az uralkodói önkény hamar derékba is törte.

124 Az Októberi Diploma - a felülről jövő alkotmány - elutasító fogadtatása elkerülhetetlenné tette az országgyűlés összehívását. 1848 óta először 1861 tavaszán került sor képviselőválasztásra. A jelölésekre a korántsem demokratikus úton létrejött városi bizottmány volt a legnagyobb befolyással. A választások 1848-hoz mérten is magas fokú politikai érdeklődéstől kísérten fényes külsőségek között zajlottak le. Az 1861. április 2-án egybegyűlt országgyűlés Miskolc déli kerületének követét, Palóczy Lászlót, 6-i nyitó ülésén korelnöknek választotta meg. Korelnöki tisztének átadásakor, április 19-én tartotta városunk neves szülötte, országgyűlési képviselője, utolsó felszólalását. A felszólalást sokan és sokszor idézték már a város történetírói közül, ezúttal csak néhány mondatot emelünk ki, az országgyűlési közhangulat felidézésére: „Miskolc szülővárosomnak polgárai e törvényhozó test terére munkálkodni engem küldöttek; - E téren mű124 BISTEI A. 1992. 22-46. p.