Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

mányos gondolkodással is. A XIX. század végének két olyan kiemelkedő egyénisége állt az átalakítás élén, akiknek a kortársak Miskolc kereskedelmének reneszánszát köszönték.

696 Egyikük Lichteinstein József (1837-1914), másikuk Csáthy Szabó István (1835-1903) volt. MISKOLC ÜZLETHÁLÓZATA A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ ÉS A XX. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN A Kereskedelmi és Iparkamara felméréseiből, valamint az 1895-től viszonylag rendszeresen megjelentetett városi címtárakból Miskolc bolthálózatának alakulását négy időpontban tudjuk bemutatni. A kereskedési forma megnevezésére időnként változott, s azt érzékeljük, hogy még az 1860-as években a bolt a termékről kapja a nevét („vasáros bolt", „liszt áros bolt", vagy „kendő árus"), addig a XIX-XX. század fordulójára megjelennek és jellemzővé válnak a bő árukínálattal rendelkező, nagyobb alapterületű üzletek, amelyek többségükben gyári készítményeket kínálnak (fűszer és rövidáru, vagy rőfös és rövidáru bolt, férfiruha kereskedés, férfi és női divatáru kereskedés). A XX. század elejétől erőteljes vita folyt a „gyár" elnevezés tartalmáról, de hasonló jellemzi a kereskedelmet is, ahol az első világháború végétől kerül be a köztudatba az „áruház" megjelölés. Tartalmáról még az 1920-as évek végén sem egységes a felfogás. így használják a Hungária Áruház (női ruha), Merinó Áruház (posztókereskedés), Linóleum Áruház (szőnyegkereskedés), Amerikai Áruház és Párisi Áruház (divatkereskedések) megnevezéseket. Az egyéni cégek, kis vállalkozások általánosak, de növekszik a társas cégek száma (Szántó Mór és társa férfiruha kereskedés, Székely-Győri-Morvai ruha, Hartmann-testvérek liszt, Dévényi-testvérek varrógép, Singer és Társa varrógép kereskedések). Mind nagyobb számban találkozunk a vállalkozás részvénytársasági formájával (Schweitzer Varrógép Rt., „Pátria" borkereskedelmi Rt., Moskovits Italkereskedelmi Rt., Winter Hermann kőszén Rt.) s megjelennek az országos, nagy cégek fiókjai (Skrek Lipót orth. kóser szalámigyár fiókja), a lerakatok (Fischer Ignác Haggenmacher Kőbányai Sörgyár lerakata, Herceg Eszterházy Pál rábaközi Húsáruházi lerakata, Miskolci Faárugyár kereskedelmi bútorlerakata) és a szövetkezetek, mint gazdasági-kereskedelmi tár6% FERENCZI K. 1925.16. p.