Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sulási formák (Miskolci Asztalosok Bútorcsarnok Szövetkezete, Magyar Köztisztviselők Szövetkezete). Megváltoznak tehát a kereskedelmi és hitelviszonyok, amelynek egyik pontja az érvényesülés, öszszefonódás a bankszférával, másik végpontja a működésre képtelenné válás, amelyet a csődeljárások növekvő száma támaszt alá. Miskolc bolt és üzlethálózatának alakulása 1862-1927 között: Élelmiszer üzletek 1862 1895 1912 1927 „boltos" minden élet árus 1 liszt árus bolt 1 szesz árus bolt 4 korcsmáros 66 106 89 93 „kurta" korcsma 4 pálinkás és korcsmáros 1 déli gyümölcs árus 4 fűszer és gyarmatáru 29 42 60 fűszer és rövidáru 4 5 cukorka keresk. (édességes) 5 11 savanyú- és ásványvíz 1 9 borkereskedő 13 11 sörkereskedő 4 4 szeszkereskedő 8 3 3 kávés 15 ? 7 vendéglős 5 ? ? 34 16 féle keresk. formában: 90 174 160 218 Ruházati, háztartási üzletek 1862 1895 1912 1927 szatócs 35 102 146 194 rőfös 3 38 62 kis és társas kereskedő 15 „vegyes kereskedő" „kis bóttos" 2 rőfös és rövidárus 4 4 „kendős áros" 5 divat árus, divat kereskedő 3 16 82 ruha kereskedő 1 11 12 7 kalap kereskedő (és gyártó) 1 1 cipőkereskedő 6 17 posztó- és vászonkereskedő 2 4 3 kender és lenáru bolt 1 üvegkereskedés 2 „vásáros", boltos 3 vaskereskedés 3 5 8 18