Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

nak tartott eredményeire alapozva építették fel a kavardát,

604 holott a rendelkezésre álló diósgyőri szén minősége valójában gyenge volt, s ez mind a kavaróeljárásnál, mind a hengerlésnél nehézségeket okozott.

605 Maga a választott technológia, a kavaróeljárás pedig csak vassínek előállítását tette lehetővé, holott Európa iparilag legfejlettebb államaiban ekkoriban már kezdtek áttérni az acélsínek anyagát biztosító Bessemer-, illetve Martin-eljárásra,

606

, sőt a Bessemer-eljárást 1868-ban már Magyarországon, Resicán is bevezették

607 A nagyolvasztót sem koksz-, hanem faszéntüzelésűre tervezték, ezért a faszén egyre nehezebb beszerezhetősége miatt a tervezett második olvasztó megépítésére sor sem került,

608 1875-ben pedig a meglévő olvasztót is leállították.

609 A vasmű helyzetét az 1873-as krach nyomán kibontakozó válság tovább rontotta, s a problémák megoldását a pénzügyminisztérium 1875-ben a gyár eladásában látta.

610 A hosszan elnyúló tárgyalások azonban sikertelenül záródtak, s a kormány végül a bezárás, illetve magánkézbe adás helyett az átalakítás és a technológia fejlesztése mellett döntött. A korszerűsítés első lépése az acélsínek előállítását biztosító Martin acélmű felépítése volt 1879-ben, amit 1882-ben a Bessemer acélmű felépítése követett.

611 Ez után folyamatossá vált a modernizálás, a meglévő üzemek fejlesztése és bővítése, újak alapítása. A megrendelések zöme a Magyar Államvasutaktól, illetve az állami rendelkezések nyomán a magánvasút-társaságoktól érkezett, mert Baross Gábor minisztersége idején a vasutak építése - átmeneti stagnálás után ismét az állami gazdaságpolitika fontos tényezője lett.

612 A fővonalak megépítése után a helyiérdekű vonalak építését szorgalmazták, de a magánvasút-társaságokat az engedély és az állami kedvezmények fejében kötelezték, hogy az általuk tervezett vasút építéséhez szükséges síneket, sínkapcsolószereket és egyéb felépítményi vas- és acél604 MOL. Z 1558. 20/1869. 605 KERPELY A. 1872.162. p., M. kir. vasgyár. 1910. 7. p. m LANDES, D. 1969. 255-262. p. 607 SÁNDOR V. 1954.154. p. 608 KERPELY A. 1872.159. p. 609 M. kir. Vasgyár. 1910. 11. p., ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 6963/1875, idézi: KISZELY Gy. 1997. 62. p. 610 MOL. Z 1558. 616/1875. Ajánlati hirdetmény A diósgyőri m. k. koronauradalom termetén fekvő diósgyőri vasműveknek az ahoz tartozó vasércbányákkal és az ottani kincstári kőszénbányáknak eladása iránt. 611 M. kir. vasgyár, 1910. 7,9. p. 612 FRISNYÁK ZS. 2002. IX-X, XI. p.