Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Újdiósgyőr határában 1921-ben új gyárat épített, amely 1937-ig állt fenn.

575 A gyár múltjának a város 1920 utáni életében volt szerepe, amikor három üzemében 700-800 embert alkalmazott, így története a következő monográfia-kötetbe tartozik. A NAGYÜZEMI TERMELÉS A kiegyezés után kinevezett második felelős magyar kormány egyik fontos gazdaságpolitikai célkitűzése a vasútvonalak gyors kiépítése volt. 1867 és 1873 között valóságos vasútépítési láz bontakozott ki, évi átlagban 585 km új vasútvonal készült el. Az országgyűlés több mint 10 magánvállalkozásban épülő vasutat engedélyezett, s az állam maga is több vonal kiépítésébe fogott.

576 A pénzügyminisztériumban már 1867-ben döntöttek arról, hogy új gyárat kell létrehozni a zömében külföldről behozott sínek és vasúti pályaszerelvények hazai gyártására,

577 mert a meglévő állami vasgyárak egyike sem alkalmas a feladatra. Csak a rhónici (később Kisgaram, Zólyom megye) vasmű rendelkezett Brezován (Zólyombrézó) egy 1854 óta működő sínhengerművel, de a kapacitása kicsi volt, s fejlesztését akadályozta, hogy a többi állami vasműhöz hasonlóan nem rendelkezett vasúttal.

578 Az új vasgyár telephelyének kijelölésekor - több okból is - Diósgyőrre esett a választás. A telepítést alapvetően a Diósgyőr környékén feltárt barnaszénkincs határozta meg, amelyet 1767-ben említ első ízben a jászói bányakönyv.

579 Valószínűleg az innen származó kőszén kohászati hasznosítását tartotta lehetségesnek - előnytelen tulajdonságai ellenére is - szakszerű elemzés után már 1782-ben Benkő Sámuel, Borsod vármegye főorvosa. „... a nekem átadott kőszén minőségét tekintve sok földdel kevert, továbbá bitumennel van szennyezve és bőségesen tartalmaz vizet is: ezért ég nehezen s úgy, hogy a tűzhelyn k is kárt okoz. Mindazonáltal ha a szükség úgy hozza, talán haszm . lehetne 575 Történetére ld: DOBROSSY I. 1997. 256-259. p. - Az üzem sorsát végleg eldöntötte az, hogy 1934. február l-jén éjjel kitört tűzben leégett. - KÁRPÁTI B. 2002. 154-155. p. 57h KATUS L. 1979. 977, 980. p. 577 KERPELY A. 1898. 204. p., M. kir. vasgyár, 1910. 5. p., SÁNDOR V. 1954.174-175. p. 57

« SÁNDOR V. 1954.173. p. 579 KISZELY Gy. 1965. 6. p.