Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

bizonyos kovácsmunkák végzésére, amelyek során a tüzet fújtatóval élesztik; valamint a vasnak a kövekből való kiolvasztására...".

580 Hasonló javaslattal élt a diósgyőri koronauradalomban, Parasznya környékén található nagy mennyiségű kőszén hasznosítására Trangous Mihály, a Miskolcról elszármazott abaúji főorvos is 1787-ben készült tervezetében, amely azonnal felkeltette az egyik kormányszerv, a Helytartótanács érdeklődését a kőszéntelepek iránt, s többször is jelentést kért róluk.

581 A XIX. század elején meginduló kitermelésből származó kőszenet azonban - Fazola Frigyes rövid életű acélgyártási kísérleteitől eltekintve - vasolvasztásra nem, csak tüzelőanyagként hasznosították a környék lakosai és iparosai, majd a század közepétől a Tiszavidéki Vasút is.

582 1858-ban állami költségen rendszeres kutatásba kezdtek, amelynek során két, 1-1,3, illetve 3 méter vastagságú telepet tártak fel,

583 de kiaknázásukat akadályozta, hogy a szénbányászat a koronauradalom számára csak veszteséget termelt az állandósuló fuvarozási és az ehhez kapcsolódó értékesítési nehézségek miatt.

584 Az állami tulajdonban lévő ásványi kincs gazdaságos hasznosítására végül a kőszénre alapozott technológiát alkalmazó, modern vasmű megalapításában találták meg a megoldást,

585 s a Diósgyőr mellett fekvő völgyek bányatelkein megnyitott, csak a vasgyárat kiszolgáló, ún. célbányákban az 1860-as évek végén megkezdődött a nagyüzemi méretűvé váló kitermelés.

586 1868 és 1872 között a kitermelt szén mennyisége négy és félszeresére, 130 937 bécsi mázsáról 593 726 bécsi mázsára, a munkások létszáma pedig három és félszeresére, 80-ról 284 főre nőtt. A diósgyőri szénbányák termelése 1868 és 1872között

587 Ev 1868 1869 1870 1871 1872 Bécsi mázsa 130 937 224 833 320 632 417 382 593 726 58Ü TÓTH P.-ZSÁMBOKI L. 1984. 87. p., BERTALANFY B. 1986.19. p. 581 BERTALANFY B. 1986. 20-26. p. 582 KISZELY Gy. 1956. 54-56. p., KISZELY Gy. 1965. 7-9, 14, 20. p., BERTALANFY B. 1986. 26-27,40. p., MÁNDY A.-ZSÁMBOKI L. 1996. 22. p. 583 HANTKEN M. 1878. 300-303. p., PAPP K. 1915. 784. p. 584 KISZELY Gy. 1965.16-20. p. 585 MOL. Z 1558. 616/1875. 586 KISZELY Gy. 1965. 6-9, 21. p. 587 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. IV. 9886, 9890, másolatban: MOL. Z 1558. 40. cs. 124. 1924/

g.