Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

Miskolcon az ünneplés 1860. november 23-án kezdődött, amikor az újonnan kinevezett régi főispán, báró Vay Lajos, felsőzsolcai birtokáról a városba érkezett. A Korona vendéglőben tartották a főispáni díszebédet, miközben a tömeg az államügyész ablakait krumplival verte ki és betörték a járásbíróság és a közjegyző ablakait is. A középületekről leverték a császári címereket. Este kivilágították a várost, és fáklyászenét adtak az új főispánnak. A főispán november 24-én a Casinó termében tartotta meg azt az előleges értekezletet, amelynek feladata volt a megyebizottmányi ülés és az országgyűlési választások előkészítése. Az előleges értekezlet döntött arról, hogy az 1848. évi törvényi alapokon kívánja újjászervezni a közigazgatást. A főispán ünnepélyes eskütétele december 3-án történt meg, egyes források szerint az 1848-ban tett eskü szövegét ismételte meg a nagy tiszteletnek örvendő főúr. A megyebizottmány 1848. évi névsorát megrostálták, a hiányzókat újakkal pótolták, s az abszolutizmus alatt hivatalban maradt tisztviselőket erkölcsi halottnak nyilvánították. A megyei közgyűlés december 17-én tartotta első ülését, ahol Lévay József jegyző felolvasta az általa szerkesztett Emlékiratot, amely az 1849. június 23-án megszakadt jegyzőkönyv pótlásaként összefoglalta az elmúlt eseményeket. A megyei utasítás nélkül maradt Miskolc városi tanács maga kezdte értelmezni az „alkotmányosságot" és megkezdte a tisztújítás előkészítését. Az intézkedések sorozata azonban nem a császári akarat szerint történt: „a törvény rendeletének nem annyira kivihetetlen betűjét, mint gyakorlati értelmét kell és lehet csak életbe léptetni" olvashatjuk a jegyzőkönyvben.

117 A döntésről, amelynek minden betűje a 48-as alapokra vonatkozó állásfoglalást rögzíti, szószerinti idézetében jellemzi igazán a kort: „az október 20. cs. nyilatkozvány az alkotmányos tért újra megnyitván a nemzetnek, a községtanács utolsó cselekménye is az vala előbb a város értelmesebbjeiből tanácskozmányt, majd ennek elhatározása folytán városi közgyűlést hívni egybe a városnak alkotmányos alapokon újra szervezésére. Ezen városi közgyűlés f. év november 28-án meg is tartatott, s az a városnak alkotmányos alapokoni újra szervezését elvileg elfogadta, azonban a megye újraszervezését bevárni akarólag egyenlőre csak a választók öszveírását rendelé meg, s annak 860 évi december 28-ig leendő teljesítésére bizottmányokat nevezett, azokat részletes utasításokkal látta 117 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 01601/a. I. köt. 18. p.