Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

fedezésére negyedévi fizetésüket voltak kénytelenek előre felvenni."

115 Az 1850-es évek végén Miskolc életét több esemény is felpezsdítette. A miskolciak 1859 őszén (például a „passzív ellenállás" után újra aktivizálódó Palóczy László vezetésével) demonstratív módon részt vettek az önkényuralmi rendszer ellen tüntető Kazinczyünnepségekből, illetve a protestáns pátens elleni tiltakozásokból. Ennek az évnek különösen fontos - a városnak nemcsak gazdasági életére, hanem társadalomszerveződésére és közéletére is hatást gyakorló - eseménye volt, amikor Miskolc végre bekapcsolódhatott az országos vasúthálózatba. (Igaz, csak a debreceni vonalon keresztül, ezért a közvetlen Pest-Miskolc vonal kiépítése az 1860-as évek elejének gyakori politikai követelése lesz.) 1860 tavaszán újra a politikai mozgalmaké a meghatározó szerep, Széchenyi István halálhírére a városban is demonstratív megemlékezésekre került sor.

116 A 60AS ÉVEK TÁRSADALMI-POLITIKAI KÜZDELMEI 1860 májusa meghozta Garibaldi szicíliai partraszállásának a hírét, az elkövetkező hetek pedig a diadalmas rohamét. A lelkesedést növelte annak híre is, hogy Garibaldi zászlaja alatt magyarok is harcolnak. Mindezek hatására a politikai feszültség érezhetően növekedett. Már nemcsak a pesti, hanem a vidéki diákság is hallatott magáról, s a parasztság mozgalmait is mindinkább áthatotta a politikai elégedetlenség. 1860. október 20-án a birodalom államjogi rendezésére Ferenc József rendeletet adott ki, amely Októberi Diploma néven vonult be a történelemkönyvekbe. A konzervatívok szerkesztette program szerint, a császár alkotmányos alapokon kívánta rendezni a birodalomhoz tartozó országok ügyeit. Az egyes országok parlamentjei megválasztották volna az egybeolvasztott birodalom tanácsát amely minden államigazgatási ügyben kizárólagos hatáskörrel rendelkezett. Az ország belső berendezését illetően széles körű u onómiát ígért az 1847-es megyerendszer keretein belül. Az Októberi ^iploma az önkényuralom végét jelentette, s felélesztette a város lakosságát is fásultságából. 115 SZENDREI J. 1911. JV. köt 278. p. 116 Az 1860 áprilisában tartott gyászünnepségekről 1. Rácz Ádám füzetét „Széchenyi gyász Borsod vármegye szívében, Miskolcon, 1860 április hóban" címmel.