Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

ve konzervatív felfogású személyek hivatalvállalása.

111 A németesítés Miskolcon szembetűnő módon a német nyelvű utcanévtáblák kihelyezésében mutatkozott meg. S bár a közhangulatot alapvetően a politikai események határozták meg, mégis meg kell említeni, hogy Miskolc közéletét ekkor sem csak a szabadságharc leverése miatti fásultság jellemezte. A különböző mulatságok, a vásári forgatag változatlan lüktetése, a nagyközönség által szívesen látogatott színi előadások, a hámori és tapolcai kirándulások ekkor is hozzátartoztak a miskolci polgárok életéhez.

112 Hiába települt a városba nagy számú zsandárság, Miskolc közbiztonsága a szabadságharc leverése után jelentősen romlott. A vagyon elleni bűncselekmények elharapózása miatt a cs. kir. hatóságok is kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy 1851-ben a lakosság éjjeliőrséget szervezett. (Száz házra jutott 2 őr, a szolgálatot a lakosok pénzen is megválthatták.) A város életét esetenként nemcsak köztörvényes, hanem társadalmi-politikai indíttatású akciók is felkavarták. Hogy az 1852. évi farsangon a csizmadialegények pontosan miért verekedtek össze a kirendelt zsandárokkal, még tisztázást igényel, az viszont tény, hogy a kovácslegényektől indult sztrájkmozgalom 1854-ben már országos feltűnést keltett, mint a korai „munkásmozgalom" egyik megnyilvánulása, szervezkedési kísérlete.

113 Az 1849-es események utáni csendet leginkább 1857-ben az országos körútján Miskolcra érkező Ferenc József díszes fogadása törte meg. „Miskolc ugyan a fogadás fényére nézve párhuzamba távolról sem tehető Magyarország más városaival, melyeknek majd mindegyike haladja azt vagyoni állásával: mindazáltal ezt két körülmény érdekesíté, jelesen a császári szállás díszes felszerelése a megyeházán és az új színház ünnepélyes megnyitása."

114 A császár ugyan nem jelent meg a színházi előadáson, de azért a fáklyászene, a kivilágítás, az Avas tetőn rendezett tűzijáték és a magyar műveket felvonultató színházi műsor a város lakosságának megelégedésére szolgált. Szendrei János sokszor idézett művében a nevezetes királylátogatásról még egy mondatot lejegyzett, amelyet érdemes felidézni: „A királylátogatás utóhangja gyanánt felemlítjük, hogy a városi tiszti személyzet tagjai a fogadtatásra készíttetett díszegyenruha költségeinek 111 Az idegen eredetű hivatalnokokra ld. jellemzően: NEMCOVÁ, B. 1963. <

12 Ld. erről: NEMCOVÁ, B. 1963.; SZENDREI J. 1911. IV. köt. 275. p. 113 Utóbbiról 1. részletesen: BODGÁL F. 1961. ™ SZENDREI J. 1911. IV. köt. 277. p.