Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

A polgári közigazgatással szoros összefüggésben szervezték meg az önkényuralom jellegzetes intézményét, a belső rend fenntartására felállított erőszakszervezetet, a zsandárságot. Szűcs Sámueltől tudjuk, hogy 1850. augusztus 20-án, Szent István napján érkeztek meg az első zsandárok Miskolcra. A nyelvújítók a szót csendőrre, csendőrségre magyarították. (Az ugyancsak rosszhírű szervezetet a kiegyezés után megszüntették, helyét a pandúrszervezet vette át. A kevésbé hatékony szervezet azonban csak 1881-ig működött, akkor visszaállították a csendőrséget.) A darutollal ékesített, szuronyos csendőr, az elnyomás szimbólumaként vonult be a magyar társadalom tudatába, verseibe, dalaiba. A széleskörű fegyverhasználati joggal felruházott csendőrség joga volt a belföldi forgalomban is kötelezővé tett úti okmányok ellenőrzése. Miskolci kaszárnyájuk a régi színház helyén állt. A csendőrség, mint rendvédelmi szervezet, minden eszközzel ösztönözte a feljelentőket, akiknek miniszteri rendelet biztosította a névtelenséget. Ennél is fontosabb és népesebb volt a hivatásos ügynökhálózat, amely kül- és belföldön egyaránt igen széleskörű tevékenységet fejtett ki. Az önkényuralom egyik legelső ténykedése volt a sajtótermékek betiltása. Ennek következménye az elszigeteltség lett, amelyet a társadalom ellenőrizhetetlen hírek útján próbált meg áthidalni. A szabadságharc bukásáról és a következményekről az orosz katonaság kivonulása és az osztrák sereg bevonulásának látható tényén kívül, elsősorban a bujdosó honvédekkel érkező ellenőrizhetetlen hírek útján szerzett tudomást a város lakossága. Szűcs Miklós is felpanaszolja naplójában, hogy „A forradalom utolsó eseményeiből keveset tudánk meg annak idejében, mert a muszka betörés után a közlekedés megszakadt, s az újságok elakadtak."

106 November 12-én felszabadult örömmel jegyzete fel: „E hó közepe táján kezdtek megjelenni eddigi hallgatásuk után a magyar hírlapok, úgymint a Figyelmező, magyar Hírlap, Hölgyfutár. Jólesett a hosszas nélkülözés után, t. i. június végétől eddig, magyar lapot olvasni és a Figyelmezőben, némi nyomait a szabadabb gondolkodásnak tapasztalni, különösen, a mostani állapot elleni panaszt."

107 A lapok és a megbízható hírek hiánya miatt, a történelem során soha nem látott mértékben terjedtek az országban a forradalom győzelméről szóló hírek. Naplóírónk novemberben és decemberben is - az újságok újbóli megjelenése ellenére - újabb „hí106 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 119. p. 107 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 119. p.