Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Vállalat neve 1890 1900 1910 1920 1930 Nyakkendőgyár 21 Guttmann-Zeilendorf kötszövőgyár 163 331 Miskolci gázgyár 10 30 38 32 Miskolci villanytelep 18 70 167 Miskolci Vízmű 60 50 A korszakban a város iparát jellemzi, hogy sok a kisüzem és a középüzem, amelyekből idővel gyárak lesznek, s ez nem baj, mert a kisés középüzemek javítják az iparszerkezetünk országosan meglévő aránytalanságát, különösen a nehéziparban. Az 1867-1914 közti időszak a magyar gazdaságtörténet emelkedő szakasza, amikor a soksok kisvállalkozóban él a remény, hogy idővel gyárossá lesz. Talán ezt az illúziót hordozzák a kisipari méretű vállalkozások tulajdonosai, amikor műhelyüket „gyárnak" nevezik. Azért éppen gyárnak, mert az a nagyipart, a tömeggyártást, a megbízhatóságot, s a követendő példát jelentik a korszak sok-sok reménnyel iparkodó kisegzisztenciái számára. Az iparosodó és fejlődő város egyik sajátossága, hogy a kereskedelmi és hiteléletben, valamint az ipari vállalkozások sorában is meghatározó ereje és szerepe van a zsidó tőkének. A város népességében 1880-ban, amikor 24 343 lakosa volt a településnek, a zsidó felekezethez tartozók száma 5984 fő, vagyis 24,58% akik a városi lakosok egynegyedét alkotják. A zsidó asszimiláció és a kikeresztelkedés kora ez, ezért 30 év múlva, 1910-ben Miskolc 51 459 fős népességéből a zsidó vallást követők száma 10 291 fő, vagyis 19,99%, akik az össznépesség egyötödét teszik ki. Ez az az időszak, amikor a mezőgazdasági termékkereskedelemben, felvásárlásból induló zsidó vállalkozói réteg a kereskedelmi, ipari és banki tevékenység felé fordul. A miskolci zsidóság soraiból számosan ragyogó pályát futnak be, mint a kiragadott példaként említhető Koós Soma, aki kereskedőként kezdett dolgozni, majd három miskolci edénygyár létrejötténél volt szerepe. Az emelkedő pálya bankárrá tette és bankelnöki pozícióig juttatta el. Budapest főváros után, talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a dualizmus korában vidéki városaink közül itt volt a legnagyobb szerepe a zsidó tőkének a kereskedelem, hitelélet és ipar területén, azzal a megszorítással, hogy Miskolc zsidósága a város kis- és középüzemei létesítésében járt elöl.