Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ-IPAR Az abszolutizmus korában keletkezett Miskolc első, s rövid időn belül legjelentősebb gépjavító- és gépgyártó üzeme, a MÁV Vasúti Műhely, amelyet 1859-ben állítottak fel, amint az alföldi vasút - a debreceni vonal - Nyíregyházán és Tokajon keresztül Miskolcot elérte.

249 A miskolci pályaudvar 58 kat. h. területen létesült, amely kezdetben állt egy háromvágányos facsarnokos indóházból, felvételi épületből, áruraktárakból, fűtőházból, és a csatlakozó rakodó lejtbői és egy baromállásból. Az állomás felállításakor naponta 2 személy- és 6 tehervonatpárt fogadott. Az első állomásfőnök Roxer Lajos egyben a javítóműhely vezetője is volt. A vasúti műhely kiépülése szorosan összefüggött a város vasúti közlekedési csomóponttá válásával. A közvetlen pest-miskolci vonalat Hatvantól ugyancsak a Tiszai Vaspálya Társulat kezdte építeni, s azt a kiegyezés után megalakult MÁV fejezte be, amit 1870. január 8-án adtak át a forgalomnak. A miskolc-kassai vonalat 1860. augusztus 14-én, a miskolc-bánrévei vonalat külön „Gömöri" állomással 1871. június 13-án adták át a forgalomnak. A fűtőház 1874-ben, a rendező pályaudvar 1892-1901 között épült, majd 1901-ben a város első pályaudvarát a mai méretére és formájára építették át.

250 A MÁV Vasúti Műhelyt a vasút forgalmi eszközeinek a javítására, az alkatrészek gyártására hozták létre, amely magánszemélyeknek is elvállalt munkákat. 1893-ban már szűknek bizonyult a műhely. A MÁV miskolci műhelyének az építkezését 1897-ben fejezték be. 1893ban fogtak hozzá a rendező pályaudvar építkezéséhez.

251 A MÁV Műhelynek 1891-ben 390 felnőtt férfi munkása és 18 gyermek munkása volt.

252 A Vasúti Műhely 1893-ban 485 munkást foglalkoztatott. Köztük volt 112 géplakatos, 81 kocsilakatos, 72 kovács, 61 famunkás, 40 fényező-mázoló, 28 vasesztergályos, 20 fémöntödei munkás, 14 gyalu- és csavarvágó, 7-7 bádogos, rézműves, nyerges és mások. Abban az évben az átlag napi bér 1 frt 33 krajcár, egy munkás átlagos napi keresete 1 frt 87 krajcár volt. A legmagasabb napi bért, 1 frt 49 krajcárt a rézművesek, a legalacsonyabbat, 1 frt 25 2

« GYIMESI S.1970. 61-64. p. 250 BEKES D.-VERES L. 1984. 93-94. p. 251 HALMAY B.-LESZIH A. 1929.129. p. 232 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1891. évről, 91. p.