Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
míg a nemesek felett a külön e végett megyeileg nevezett központi szolgabíró gyakorlá a közigazgatási és bírói hatóságot. A városi tisztviselők a lehető legszélesebb választási alapon nemes és nem nemesekkel közös és semmi cenzus által meg nem szorított általános szavazás alapján évről évre választattak, míg a város igazgatási költségei egyedül a lakosság nem nemes osztálya által viseltettek. Ilyen állásba érte Miskolcot az 1848. év, mely az ország közjogát új alapokra fektetve alkotta meg. E nevezetes év törvényei, s köztük azok, melyek ránk alkalmazhatók voltak megváltoztatták városunk eddigi állását. Közigazgatásilag nem, mert a törvény nyílt szavainál fogva e tekintetben a megyéhezi állás nem változhatott. Azon ős közgyűlések helyébe, hol a város közös közügyei a közbirtokosság s nem nemes lakossággal együtt tanácskozva intéztettek el - az osztályok különbsége nélkül választandó városi képviselő testület jelöltetett ki. A jogegyenlőség, s teher közösség elve, bár csak általánosságban s nem a városi ügyekre is kiterjedő részletes alkalmazásban - kimondatott [...] Végre városunk azon fontos jogban az országgyűlésre két követet küldhetni részesítetett. Ezen félig régi - félig új, de minden esetre tarthatatlan állásban érte a várost azon provizórium, mely 11 évig nehezedett hazánkra, [...] Ezen provizórium kezdetén is pár évig a bírói hatóság Miskolc város hatóságánál meghagyatott, míg később hatásköre tisztán közigazgatásivá törpíttetett, s a felsőbbileg nevezett városi hivatalnokok felett a városi közügyekbeni ellenőrködést ugyancsak felsőbbileg nevezett községtanács gyakorolhatá." A közigazgatási rendcsinálást a törvénykezés átszervezése követte. Szűcs Miklós november 12-én jegyezte fel a bíróság működésének megindulását: „Kezdődött a 6 hetes törvényszék, új modorban, t.i. csak néhány egyén van bíróul kiválasztva, a volt választott táblabírák pedig megszűnnek működni. A Pester Zeitung szerint azonban ismét újabb terv készíttetett, a törvénykezésre Schmerling bécsi igazságügyminiszter által, ki a közigazgatás új rendszerét is közrebocsátá már, melyből látjuk, hogy a katonai hatalomnak lesz a polgári alárendelve, mindezen rendelkezések azonban ideiglenesek." 105 105 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 118-119. p.
