Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

a városnak, hogy négy nap alatt rendesen felszerelt laktanyákba szállásolja el az itt állomásozó katonaságot, és a tábori őrséget a hideg ellen bundákkal lássa el. A katonai terhek a város számára igen tetemes kiadást jelentettek. 1850-ben 1200 fő volt az állandó katonaság létszáma, s ezen túl 8263 átutazó katonát kellett elszállásolni és 1472 lovat kellett ellátni. A kiadások fedezésére a főispán adott 12 ezer forint kamatmentes kölcsönt a városnak, amelynek fedezetéül a városi földek szolgáltak: a 200 holdas ládházi birtok, Miskolc határában 300 hold szántó, 200 hold kaszáló, a városi malom és a kocsma. Az osztrák miniszterelnök, Schwarzenberg herceg a katonai rendcsinálással egyidőben a polgári igazgatás megszervezését is megkezdte. Első lépésként a korlátlan hatalmat gyakorló katonai főparancsnok mellé a közigazgatási ügyeket irányító miniszterelnöki megbízottat nevezett ki, az erdélyi szász Geringer Károly személyében. A polgári igazgatás térnyerését nagyban segítette Haynau 1850ben történt menesztése, amelyet az egyre erősödő nemzetközi felháborodás kényszerített ki. Geringer Károly, és az általa felállított hivatal átszervezési törekvésének fő célja Magyarország törzsterületének feldarabolása, egymástól elidegenített területekre bontása, majd ezt követően a birodalomba beolvasztása volt. Az intézkedések első eredményeként Borsod megye elnökévé kinevezték Máry Pál miskolci ügyvédet, aki mind a megyei, mind a városi tisztikart haladéktalanul megalakította. Máry Pál hivatalba lépésével egyidőben visszaérkezett Miskolcra Nagy Ferenc is, a diósgyőri uradalom ügyésze. Máry Pált a megyefőnöki székben december l-jén az egykori másodalispán Tolcsvai Nagy Gedeon követte. A miskolci közigazgatási állapotokról hiteles forrásból, a városi jegyzőkönyvből értesülhetünk.

104 A városi tanács 1861. január 3-i ülésén „szükségesnek látta mindenek előtt visszapillantást tenni Miskolc múltjára, hogy elfogultság és az igények túlhajtása nélkül kijelölhető legyen azon állás, azon hatáskör, mely e városnak kiteredése, népessége, kifejlett ipar és kereskedelme, értelmisége, s múltjánál fogva méltán illeti. Miskolc az 1848 év előtti időben nem csak rendezett tanáccsal bírt, hanem kiváltságolt állásánál fogva bírói hatóságot gyakorolt polgári és bűnvádi ügyekben, de csupán a nem kiváltságolt osztály felett, 11H B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 1. köt. 7-24. p.