Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
tésre méltó, hogy a 20 tagú alosztályban a városi iparos társadalmat csak vállalkozók képviselték.) 185 A szabályzat előbbi kitétele és a legfelsőbb törvényhozás új ipartörvény megalkotására tett előkészületei alapján az iparosok lépésre szánták el magukat. A céhek vezetői hiú reményeket táplálva úgy vélték, hogy megfelelő politikai támogatással kérvényt juttathatnak el az országgyűléshez és kiharcolhatják egy olyan ipartörvény létrehozását, amely segítséget nyújt a süllyedő kézművesipar megmentésére. A javaslatban fő vezérelvként az vonult végig, hogy „Az évszázadokon át hasznosnak és jónak bizonyult céhrendszer tartassék fenn továbbra is, azonban törvény által egyesíttessék a többféle céh privilégiuma." 186 Tulajdonképpen minden szakmát egyesítő általános ipartársulat létesítésének gondolatát vetették fel. Ebbe a szervezetbe kellett volna kötelező érvénnyel tömöríteni az iparosokat, akik a céhekben uralkodó rend szerint az előírt segédtanulási időt kitöltötték és remek-készítéssel bizonyították volna felkészültségüket. Fontos szerepet szántak volna az inasok és a segédek oktatásának. 13 éves kortól lehetett volna inasnak szegődni, ha a gyerek elemi iskolai tanulmányait sikeresen befejezte. Ezt követően 3 éves ipariskola elvégzése is kötelező lett volna számukra, miközben az elméleti ismereteket a gyakorlatban is elmélyítették volna mestereik mellett munkát végezve. A segédeknek is kötelező oktatást szerveztek volna és csak az így nyert bizonyítványával együtt, a remeklést követően válhatott volna önálló mesterré. A miskolci iparosok által felvetett gondolatok széleskörű fogadtatásra találtak az ország iparosai körében és egyetértettek azzal a szándékkal is, hogy országos gyűlésen fogadják el végső álláspontjukat. A kézművesiparosok országos értekezletére végül is 1872. II. 24-26. között került sor Pesten az Országos Iparegyesület szervezésében. Ezen a gyűlésen azonban inkább az általános politikai kérdések, mintsem a kézművesipar jövője került reflektorfénybe, így a miskolci iparosok által felvetett javaslatok hatástalanok maradtak és nem épülhettek be az 1872. évi ipartörvénybe. A miskolci céhes iparosok vezetőinek egyetlen elképzelése valósult csak meg, hogy „Miskolcon egy ipari kiállítás rendeztessék". Nyilvánvalóan ez nemcsak a céhes elöljáróság kezdeményezésének köszönhető. A gondolat a városi tanács által létrehozott Ipari és Kereskedelmi Alosztály programjában is szerepelt. Az előzetes várakozás185 Az 1868. évi ipari és kereskedelmi szabályzata L. SZENDREI J. 1911. 582-583. p. 186 Vö. PFLIEGLER J. F. 1996.111-112. p.