Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

tésre méltó, hogy a 20 tagú alosztályban a városi iparos társadalmat csak vállalkozók képviselték.) 185 A szabályzat előbbi kitétele és a legfelsőbb törvényhozás új ipar­törvény megalkotására tett előkészületei alapján az iparosok lépésre szánták el magukat. A céhek vezetői hiú reményeket táplálva úgy vélték, hogy megfelelő politikai támogatással kérvényt juttathatnak el az országgyűléshez és kiharcolhatják egy olyan ipartörvény létre­hozását, amely segítséget nyújt a süllyedő kézművesipar megmenté­sére. A javaslatban fő vezérelvként az vonult végig, hogy „Az évszá­zadokon át hasznosnak és jónak bizonyult céhrendszer tartassék fenn továbbra is, azonban törvény által egyesíttessék a többféle céh privi­légiuma." 186 Tulajdonképpen minden szakmát egyesítő általános ipartársulat létesítésének gondolatát vetették fel. Ebbe a szervezetbe kellett volna kötelező érvénnyel tömöríteni az iparosokat, akik a cé­hekben uralkodó rend szerint az előírt segédtanulási időt kitöltötték és remek-készítéssel bizonyították volna felkészültségüket. Fontos szerepet szántak volna az inasok és a segédek oktatásának. 13 éves kortól lehetett volna inasnak szegődni, ha a gyerek elemi iskolai ta­nulmányait sikeresen befejezte. Ezt követően 3 éves ipariskola elvég­zése is kötelező lett volna számukra, miközben az elméleti ismerete­ket a gyakorlatban is elmélyítették volna mestereik mellett munkát végezve. A segédeknek is kötelező oktatást szerveztek volna és csak az így nyert bizonyítványával együtt, a remeklést követően válhatott volna önálló mesterré. A miskolci iparosok által felvetett gondolatok széleskörű fogadtatásra találtak az ország iparosai körében és egyet­értettek azzal a szándékkal is, hogy országos gyűlésen fogadják el végső álláspontjukat. A kézművesiparosok országos értekezletére végül is 1872. II. 24-26. között került sor Pesten az Országos Ipar­egyesület szervezésében. Ezen a gyűlésen azonban inkább az általá­nos politikai kérdések, mintsem a kézművesipar jövője került ref­lektorfénybe, így a miskolci iparosok által felvetett javaslatok hatás­talanok maradtak és nem épülhettek be az 1872. évi ipartörvénybe. A miskolci céhes iparosok vezetőinek egyetlen elképzelése valósult csak meg, hogy „Miskolcon egy ipari kiállítás rendeztessék". Nyil­vánvalóan ez nemcsak a céhes elöljáróság kezdeményezésének kö­szönhető. A gondolat a városi tanács által létrehozott Ipari és Keres­kedelmi Alosztály programjában is szerepelt. Az előzetes várakozás­185 Az 1868. évi ipari és kereskedelmi szabályzata L. SZENDREI J. 1911. 582-583. p. 186 Vö. PFLIEGLER J. F. 1996.111-112. p.

Next

/
Thumbnails
Contents