Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Miskolc Diósgyőr Görömböly Hejőcsaba Meggyfa 3 991 3 269 1463 565 Őszibarackfa 4 354 2 874 2 529 1 783 Kajszibarackfa 2 063 1 207 493 1 070 Szilvafa 20 659 34 217 17 822 8 870 Diófa 1 282 4 386 564 460 Mandulafa 195 100 155 78 Gesztenyefa 85 55 35 20 Eper-(szeder)fa 1239 1 716 193 308 ÖSSZESEN 47 372 66 090 30 708 20158 A XIX. század végén is az alma és a szilva vezető szerepét, ahogy országosan, úgy Miskolcon és környékén egyetlen gyümölcs sem veszélyeztette. Rövid időre pillantsunk bele az 1868. évi Hegyi rendőri szabályzatba, ahol a gyümölcsösök védelmében az alábbi rendelkezések születtek: - fákat, csemetéket, bokrokat a szomszéd birtokához csak meghatározott távolságra lehetett ültetni. „E végre meg állapíttatott, hogy: d) Diófát 5 ölnyire; e) Nagy növésű körtve, cseresznye, gesztenye, eper és berkenye fákat 4 öllnyire; f) Alma, téli körtve, nyári barack, mandula fákat 3 ölre; g) Szilva, meggy, birs fákat 2 ölre; h) Őszi barack, naspolya, mogyorófákat 1 ölre; i) Köszméte, ribizli bokrokat 1

/ 2 bécsi öl távolságnál [közelebb] a szomszéd szőllő mezsgyéjéhez ültetni nem szabad - szőllő közé ültetés esetében ezen távolságok kétszeresen megtartandók." - Az 1868. évi Hegyi rendőri szabályzat toldalékaként szabályul kimondatott: „miszerint azon birtokosok, kik a megállapított határidőig a hernyókat fáikról le nem szedik, vagy le nem szedetik naponként annyiszor amennyiszer 1 frt.-tal büntettetnek, s a letisztázás kötelessége rajtuk azutánra is akként marad fenn, hogy a saját költségükre is eszközöltetni fog"; - „A gyümölcs fákról a hernyó fészkeket legfeljebb Szent György napjáig mindenki köteles volt letisztítani, s a nyári hernyókat az ez iránt figyelmeztetés után 8 nap alatt [kellett] pusztítani"; - Az elharapódzott oltvány lopások miatt a gyümölcs vagy díszfa csemetét és a szőlő oltványokat csak ún. „eladási bizonyítvány" mellett lehetett adni-venni;