Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

- Az oltvány tulajdonosa - tulajdon jogának könnyebb igazolása végett - „neve kezdő betűjét vagy valamely állandó jegyet oltványaira vékonyan reá karcolta, hogy az kiforrván elvesztés / ellopás esetében ismertetőjegyül szolgált". Miskolc és a szomszédos települések 19. század végi térképein az alábbi dűlőneveket véltük felfedezni, amelyek a város és környéke gyümölcs- és zöldségtermelésére utalnak.

164 Alsó kert (1863), Birsalmás (1861), Dinnye földek (1868), Kertalja dűlő (1860), Kis szilvás völgy (1862), Körtvefai földek (1868), Külső kertek (1868), Mogyorós (1860, 1876), Nagy szilvás völgy (1862, 1871), Ortás kertek (1871), Sötét egres (1863) és Borsószer (1861, 1912), Borsószer dűlő (I860), Templom alja káposzta föld (1876), stb. A város majorja, a városi gazdaság az ún. Veresbugyik, Rózsás és Sajószög dűlőkben terült el a Sajószentpéteri út és a Sajó mindkét oldalán. Két részből állt, egyrészt a „Sajón túli tagbirtok"-ból, másrészt a „Sajón inneni tagbirtok"-ból. Az előző 435 m.hold kiterjedésű, és 26 táblára volt felosztva, az utóbbi az ún. „Kertészeti gazdaság" összterülete 352 m.holdra rúgott, és 34 táblára volt felosztva. „A Földművelésügyi Minisztérium ezen kertészeti gazdaságban 1912-ben 25 m.hold területen egy igen intenzív konyhakertészetet létesített, hogy Miskolc piacán már tűrhetetlenné vált magas zöldség árakat letörje. A kertészet fényesen bevált. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy 1921-ben megindult a kertészet leépítése, amely 1927-ben meg is szűnt.) A „Sajón inneni tagbirtokot" Hodobay Sándor polgármester virágoztatta fel tehenészet felállításával. Az itt keletkező több száz liter tejet a város kórházaiba, a gyermekotthonba, a szegényápoldába és a piacra szállították.

165 A KÉZMŰVESSÉGTŐL A GYÁRIPARIG KÉZMŰVESSÉG A XIX. századba lépő mezőváros az ország egyik jelentős, az északkelet-magyarországi régió meghatározó kézművesipari centrumának számított. Miskolc ugyan nem érte el Debrecen 50%-os, vagy az iparosodott felvidéki, dunántúli városok magas arányait, de 164 ROMÁNJ. 1979. 77-95. p. 165 VITTNER K. 1929. 440. p.