Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

hette ugyan", de az alábbi korlátok mellett: a) az 5 holdnál kisebb birtoktesten szarvasmarhának, lónak, szamárnak csak kötőfékhez erősítve, ill. pányva kötélen lehetett csak nappal és csak őrizet mellett tartózkodnia; b) az 5 holdnyi vagy nagyobb birtokon a jószágoknak kötőfék s pányva nélkül is lehetett legelniök, de csak állandó felügyelet mellett; c) juhoknak, kecskéknek, sertéseknek „soha és semmi szín alatt nem [volt] szabad a szőllő aljakban legelniök"; A szőlő aljakoni legeltetési szabadság tavasztól szüret kezdetéig terjed és csak nappal volt érvényben; A legeltetési szabályok bármelyike ellen vétőt első ízben 2 frt.-ra, visszaesőként „a hajtó pénznek s okozott károknak meg fizetésén felül 5 frt. bírsággal" büntették; „A szőllő hegyek szomszédságában levő bár közgyepekre lábas jószágot vagy szárnyas állatot felvigyázó nélkül ki csapni, s azokat így legeltetni így nem volt szabad; Ha „kárba találtattak" a szárnyas állatok és a kóborló sertések („ha gazdáik nem esmértettek") a pásztor agyon lőhette azokat; „A szőllő hegyek közt levő kutakra és forrásokra a hegybírók felügyeltek, tisztításukra, használhatóvá tételükre és javításukra a vizet használó gazdák közösen voltak kötelesek a költségekhez arányosan hozzájárulni; A szőlőhegyen történt kút ásatásakor, „kinek az új kút javára szolgált" arányosan viselték a költségeket; A leszerződött szőlő napszámosok „bármi csábítás által el csalni tiltatott", a kárnak megtérítésén felül 5-20 frt. bírság büntetése alatt; „Több gazdák munkáit szakmányba vállaló munkások", vagyis „a szakmányt társaságban vállalók" szerződését a hegyi rendőr hadnagy ellenjegyeztette. Ha a vállalt munkát vonakodtak ezen szakmányban dolgozók időre teljesíteni, akkor az ebből származó kárt megtérítésén túl „a csapatot együttesen és egymásért jót állva 5-20 frt.-ig terjedő bírsággal büntették"; Vadászni a szőlőhegyeken és azok alatti vagy feletti területeken minden év február l-jétől „szüret telyes bevégeztéig" tilos volt; Az éneklő madarak pusztítása az év minden részében tilalmas volt, hisz azok „az ártalmas férgeken élősködnek"; A csavargó ebek elriasztására „a pásztorok csaptatókat tartoznak készíteni s feltartani" a szőlőhegyeken; A szüret megkezdésének idejét „a helybéli elöljáráság a gazdák meghallgatásával ... teszik köz hírré". Ki hamarabb kezdte el a kijelölt határidőnél „10-100 frt. bírsággal büntettetett". Szüret megkezdése előtt szőlőt árulni is tilalmazott a piacon. Szüret után „a böngészet vagy mezgerlés", mint szőlő tulajdoni jog elleni vétség, tilalmas volt, az ellene vétőket a kártételen túl 5-10 frt.-ig terjedő bírsággal büntették.