Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

szabad vágása tárgyában kelt rendelet (1856), a marhavágás szabályozása (1854-1855), a marhavásárok iránti rendelet (1851-1855), a marhalevelek vizsgálása (1860), stb. Külön fejezetét képezne Miskolc város állattartásán belül a városi vezetés és a mészárosok testülete közötti viszony feltárása

139 pl. vágóhíd, a szabadáras marhahús vagy a mészárosok által bérelt legelő, stb. tárgykörben. Szarvasmarha -állomány az 1911. évi állapotoknak megfelelően Szarvasmarha öszszesen (db) Ebből Szarvasmarha öszszesen (db) magyarerdélyi (szürke) mokány vagy riska pirostarka borzderes egyéb színes Miskolc 905 108 (11,9%) 736 31 30 Diós-Győr 440 223 (50,7%) 153 34 30 Görömböly 477 288 (60,4%) 182 4 1 Hejő-Csaba 278 14 (5%) 259 3 Fontossági sorrendben - vizsgált korszakunkban - a ló következett a házi- és igavonó állatok gazdasági hasznosításának rangsorában. A ló jelentősége a szállításban a vasút kiépülése után sem csökkent Miskolc városában sem, sőt inkább növekedett. Nagy szerepe volt a lótartásnak a hadsereg állományában is. A tenyésztés irányát változatlanul a hadsereg igényei szabták meg. A szarvasmarha fajtaváltás következtében kieső igavonó állatok helyét a lovak foglalták el. A fentiekben már többször emlegetett 10 éves idő intervallum (1851-1860), amelyben megvizsgáltuk Miskolc Város Közgyűlési iratait, itt is világosan kirajzolódik a lovak fölötti mérhetetlen gondoskodás, azok megbecsülése. A rendeletek és intézkedések közül címszavakban lássunk egyet-kettőt:

140 ló úsztató hely kijelölése (1856), lóbetegségek iránti rendelet (1851-1860), lovak etetése kukoricával (1857), lóhágatást tárgyaló rendelet (1857), lófajok kiállítása B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. Miskolc Város Képviselői közgyűlés jegyzőkönyve 1867 II. köt. 124. bejegyzés, 1868. III. köt. 128., 18., 24., 46., 97., 102. és 103. bejegyzés. B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1602/d./140. Miskolc Város Tanácsának iratai (1851-1860) mutatókönyve (I-N)