Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Ezek után a fontosabb növények terméseredményeire és atlagaira nézzünk adatokat.

120 4. táblázat Az összes termés és a kataszteri holdankénti átlag (q) (az 191 l-l915-ös évek átlaga) őszi búza 13647 (7,5) tavaszi búza 948 (6,3) őszi rozs 2397 (7,2) tavaszi árpa 6054 (7,1) zab 751 (5,8) kukorica 3571 (8,1) burgonya 2543 (48,5) köles 7(6,1) bab 756 (6,0) őszi repce 33 (3,3) dinnye 50 (50,0) tök 5080 (163,3) fejes káposzta 5897 (146,0) takarmányrépa 39183 (177,0) őszi bükköny, őszi borsó és őszi rozs 337 (18,4) tavaszi és zabos bükkönv 3879 (20,7) lóhere 2222 (18,0) lucerna 5697 (24,0) csalamádé 3772 (198,5) Igaz, e pár éves időszak alapján aligha lehet pontos elemzést adni a termésátlagokról (ráadásul a kisebb gazdaságoknál az értékek bemondáson alapultak és a fő- és mellékterményként termelt ugyanazon növények átlagai is számottevően különbözhettek, amit a táblázat nem tükröz

121

), továbbá a fejlődési tendenciák sem követhetőek, mivel a vizsgált 5 éven belül is nagy ingadozások jellemzőek (az 1914-es év pl. rendkívül rossz termésű volt). Ezért ezúttal is csak néhány következtetést tehetünk. A gabonafélék között magasabb hozamai az intenzívebb gabonakultúra terményeinek (az őszi búzának, részben az árpának) voltak, amelyek a legnagyobb termőterülettel rendelkeztek. Ezek az átlagok 120 M.S.K. 66. köt. 70-387. p. 121 A mellékterményként termelt bab hozama pl. az 1911-15-ös évek átlagában mindössze 1,9 q, a töké 7,9 q, a fejes káposztáé 7,3 q holdanként. Kerb veteményként viszont a takarmányrépa (239 q/hold) vagy a lucerna (26,6 q/hold) eredményei is meghaladták a 4. táblázatban jelzett szántóföldi hozamaikat. M.S.K. 66. köt. 228-229, 290-291, 354-355. p.