Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Kényszerű ellentmondások terhelték a város agrárpolitikájának más területeit is. Igaz, számos intézkedés történt a filoxéra pusztításának ellensúlyozására (a gazdák amerikai szőlővesszővel ellátása, a városi szőlőtelep kb. 2400 négyszögöllel bővítése 1889-90-ben), ezen kívül a századfordulótól egyre gyakrabban fogalmazódott meg a kertészeti gazdaság, valamint egy „nagyszabású" baromfi-hizlalda létesítése. Ugyanakkor a földmíves iskola felállítását és segélyezését a pénzügyi szakbizottság 1893-ban azzal utasította el, hogy „Miskolc inkább kereskedelmi és iparváros lévén, az ipart és a kereskedelmet van hivatva előmozdítani" (említettük, az ipari beruházásokra több ízben a korábban mezőgazdaságilag hasznosított területeken került sor, vagy a bérletpolitika is ennek rendelődött alá).

100 A SZÁNTÓFÖLDI TERMELÉS Miként láttuk, a szántóföldek kiterjedése korszakunkban csaknem megkétszereződött, s a szűk határú település művelt területének több mint felére emelkedett, ami alapján nyilvánvaló, hogy a szántóföldi növénytermelés vált a meghatározó mezőgazdasági ágazattá. Ezzel összefüggésben a talajadottságok szerepe még inkább felértékelődött. Az 1893-ban lezajlott kataszteri helyszínelés legfontosabb tanulsága, hogy a határ közel 70 helyén, a különböző dűlőkben vizsgált mintaterek talaja: a fel- és az altalaj is a bőven termőtől a teljesen terméketlenig jelentősen különbözött egymástól.

101 S valóban - viszszautalva az 1861-ben készült jelentésre - a túlnyomóan agyagos talaj a domborzati viszonyoknak megfelelően, eltérő minőségű részekből állt. A Sajó kitáguló völgyében a síkvidéki, televényes agyagtalaj (hosszú idő óta) kiváló lehetőséget biztosított a gabonatermeléshez, majd a kertgazdálkodáshoz. A várost övező dombok lábánál a talaj részben már homokos, kavicsos, tehát kevésbé termékeny, s még inkább ez jellemző a dombháti dűlők vízmosásos, gödrös, vörös agyagtalajaira. (Ennek megfelelően a piaci élelmiszerárak limitációiban rendre a gabonafélék hármas: legjobb, középszerű és legsilányabb minősítésével találkozhatunk.)

102 További probléma, hogy a XIX. szá100 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 43/1893, 1902/a. 57/1906, 1902/a. 135/1876.; SZENDREI J. 1911.791-793. p. 101 HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 434. p. 102 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B 1602/i; Gazdasági Lapok 1861. 35. p.