Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ebben az időszakban jellemzően néhány holdas törpebérletek létesültek, s amivel összefüggésben „a földek terméketlensége miatt" a bérlők nemegyszer a bérletbőli felmentésüket kérték, illetve haszonbéri hátralékot halmoztak fel. (A csabai határban fekvő mintegy 65 holdnyi tagosított birtokot viszont évi 800 forintért egyetlen bérlő, Sinagel József használta.)

94 A köz-, illetve bérbe adható legelők apadása szintén számos konfliktust okozott a város és az állattartó gazdák között. (1848 előtt sem állt elegendő és jó minőségű legeltethető terület rendelkezésre.) Az 1860-as, '70-es években pl. a mészáros testület folyamodott több ízben a vágómarhák és a juhok számára szükséges legelők bérbe adása iránt (mások több évi legelőbérrel tartoztak), emellett a város legelőföldjeiből és rétjeiből való foglalásokra is vannak adataink. (Ezen ellentétek megoldását csak részben biztosíthatták az 1870-es évek végén, a tagosítás lezárultával megalakult közlegeltetési csoportok, melyekben a legelőegységek száma folyamatosan csökkent.)

95 A következő évtizedekben egy-egy nagyobb (100 kataszteri holdon felüli) bérlet is létesült: 1895-ben Fleiszig Ede bádogos 156 holdat (70 hold szántót és 86 hold rétet), Újhelyi Miklós mészáros - a sajátjával együtt - 107 holdat bérelt a várostól. (A vagyonosabb földbirtokosok egyébként egyúttal bérlők is voltak: a régi görög kereskedőcsaládból származó Pilta Miklós és Xivkovits Emil pl. a századfordulós években a miskolci görögkeleti egyház földjét használta, s a több településen fekvő birtokaik megközelítették az ezer holdat, míg Kormos András a református egyháztól bérelt. Rajtuk kívül a helyi politikai és gazdasági elit néhány tagja: Soltész Nagy Kálmán, Szabó Gyula bírt nagyobb földbirtokkal.)

96 Ám a nagybérletek sem tudtak tartósan megszüárdulni. A város tulajdonában lévő, Veresbugyik dűlői Liebermann-féle tagbirtokot 1910ben vették 3 évre, majd állandósított házi kezelésbe, s az így nyert bevételek (1910: 7060 korona, 1911: 7912,1912:10 917 korona) számottevően meghaladták a korábbi haszonbéri összegeket (évi 4540 korona). Ez motiválta 1914-től az ún. Sajóntúli tagbirtok majorsági használatát is (előtte Fodor Arnold bérelte, aki a kb. 180 hold szántóért és a 110 hold « B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/e II. 221/1869, IV. 1601/a/l. 158/1861, IV. 1601/a/5.147/1870. y5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a/5. 75/1870,11/1870,16/1870; HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 439. p. y

* BAROSS K. 1893. 112. p.; A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. köt. 284-285. p.; RUBINEK Gy. 1911.181. p.