Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

zatokban dolgozók arányának emelkedésével, az önállók számának csökkenésével s a tisztviselők és egyéb alkalmazottakénak növekedésével, illetve a szőlőművelés hanyatlásával párhuzamban a mezőgazdasági termelés, mint kiegészítő tevékenység vagy a presztízsorientált földszerzés háttérbe szorult. Ennek ellenére mindenekelőtt az iparosok, de a kereskedők, a városi tisztviselők és az értelmiség között is sokan rendelkeztek földbirtokkal (leggyakoribbak a néhány holdas gazdaságok voltak), sőt a kerti földek gyarapodásával ugyancsak emelkedhetett - a statisztikákban nem is szereplő - pár száz négyszögölnyi kertet művelők száma. Összegezve, a település mezőgazdasági adottságaival és ezen ágazat relatív súlyának csökkenésével összefüggésben, a birtokmegoszlás egyre kevésbé lehetett meghatározó a termelés átalakuló feltételrendszerében (miként a mezőgazdasággal foglalkozók differenciálásában). Ugyanakkor a folyamatosan élénkülő birtokforgalom, valamint a földbirtokkal rendelkezők a mezőgazdaságból élőkénél lényegesen magasabb aránya jelzi, hogy a föld a polgári földtulajdon megteremtése után mobilizálható tőkévé vált, ami a korszak végén sem elhanyagolható számú, foglalkozásuk szerint őstermelő helyi népesség lehetőségeit is kedvezően befolyásolta. A VÁROSI FÖLDBÉRLETEK ALAKULÁSA A város birtokai egy részét már 1848 előtt haszonbérbe adta (jellemzően a kaszálókat, melyeket azonban a majorsági gazdálkodás kiterjesztésével visszavont

92

), és tudatos, hosszú távon érvényesülő bérletpolitika a következő évtizedekben sem igen alakult ki, mivel azt a pillanatnyi érdekek és a gyors bevételek realizálása motiválta. A miskolci és a csabai határban fekvő földek árverés útján kerültek a bérlők kezébe, aminek feltételeiről az 1860-as évek végéről vannak információink. A bérleteket 6 éves időtartamra létesítették (ám kikötötték, hogy a tagosítás bejövetelével korábban is megszüntethetőek), aminek művelését a bérlők kötelesek voltak - pl. a rendszeres trágyázással - korszerűsíteni.

93 A bérleti, illetve a művelési feltételeket egyébként rontotta, hogy a bérbe adott, gyengébb minőségű városi szántóföldek különböző dűlőkben, szétszórtan feküdtek, amelyeken 92 Bővebben SZEGŐFI A. 2000. 288-289. p. 9Î B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1608/3. köt.