Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

földbérlők -5 510 10-20 20-50 50100 ! földbirtoka 100- i nincs összesen kataszteri hold őstermelés 14 14 ° 7 1 17 2478 2540 ipar 8 2 2 20851 20863 keresk., hitel 3 5652 5655 közlekedés \ 1 7038 7040 közszolg., szabadfogl. 3 1 1 2 3863 3871 véderő 1 X 2620 2621 nyugd., magánzó 2 2252 2254 További probléma, hogy a közölt számok a keresőket, az eltartottakat és a (nehezen meghatározható) segítő családtagokat együttesen tartalmazzák. Ám ezt figyelembe véve is szembetűnő az őstermeléssel foglalkozókon belül a birtoktalanok kimagasló aránya, ami általában a nagyobb, illetve iparosodottabb városokra volt jellemző. (Ezt támasztja alá az 1910-ben Miskolcon összeírt földműveléssel foglalkozó kereső népesség megoszlása. A valamivel több mint ezer fő közül ugyanis 329 (32,3%) az önálló birtokosok és bérlők száma és 155 (15,2) a segítő családtagoké. Ezzel szemben a mezőgazdasági napszámosok, cselédek és tisztviselők együttesen 535-en (52,5%) voltak, akik a városi majorban, a néhány nagyobb gazdaságban, illetve az alakuló kertészetekben kaptak munkát, s többen közülük földbérlettel is rendelkeztek.)

91 Szintén a 2. táblázat jelzi, hogy az 1-5 hold közötti törpebirtokokon gazdálkodók aránya a legmagasabb (valamennyi foglalkozási kategóriában), azaz az ország egészére jellemző korszerűtlen birtokstruktúra, a birtokaprózódás folyamata Miskolcon is jellemző volt. Ez azonban mégsem vált olyan szélsőségessé, mint pl. az alföldi agrárvárosokban (Szegeden, Szabadkán vagy Hódmezővásárhelyen a századfordulón az 5 hold alatti törpegazdaságok aránya meghaladta az 50%-ot), s viszonylag magas volt a 10-20, valamint a 20-50 holdon gazdálkodók aránya, ami már önálló megélhetést, és ha nem is piacorientált termelést, de piaci részvételt biztosított. (A 100 holdon felüli birtokosok gazdaságainak többsége nem a miskolci határban feküdt.) A táblázat adatai még egy fontos tendenciára utalnak. Kétségtelen, hogy a XIX. század második felében az iparban és a szolgáltató ága91 M.S.K. 64. köt. 204. p.