Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

és 1040 hold legelő, melyek nagyobb részét közlegeltetési csoportok használtak). Emellett a város a közeli Ládházán 140 holddal (111 hold szántó és 27 hold rét), valamint Hejőcsabán egy kisebb birtokkal rendelkezett, ami részben házi kezelésben volt, részben bérlet útján hasznosult.

89 A földbirtokmegoszlásról az 1910-es népszámlálás foglalkozási statisztikájának föld- és házbirtokviszonyokkal kombinált adatai alapján tájékozódhatunk. Igaz, ezt korántsem tekinthetjük pontos birtokstatisztikának, mivel a jogi személyeket nem vette figyelembe, ráadásul nem a földbirtokokból, hanem a birtokosokból indult ki. így az adatok azokat a népszámlálás időpontjában Miskolcon tartózkodókat is tartalmazzák, akik birtoka vagy bérlete más településen vagy megyében feküdt (ami inkább jellemző volt), azokat az esetlegesen miskolci birtokkal rendelkezőket viszont nem, akik az összeíráskor nem tartózkodtak a városban. (Az adatok ugyanakkor a földbirtokmegoszlás, illetve az egyes foglalkozási főcsoportok aránya közötti, gazdaság- és társadalomtörténeti következtetéseket lehetővé tevő összefüggések feltárását biztosíthatják.) Az említett, az összeírás sajátosságaiból következő torzításokat ismét hangsúlyozva, korszakunk végén (1910-ben) Miskolcra a következő adatok állnak rendelkezésre.

90 2. táblázat földbirtokosok -1 1-5 5-10 10-20 20-50 50100 100földbirtoka nincs összesen kataszteri hold őstermelés 12 142 75 72 41 13 55 2130 2540 ipar 30 99 21 10 9 1 20693 20863 keresk., hitel 6 29 7 2 6 1 4 5600 5655 közlekedés 17 44 17 7 5 2 4 6944 7040 közszolg., szabadfogl. 19 45 14 14 13 13 21 3732 3871 véderő 2 33 28 18 11 4 8 2517 2621 nyugd., magánzó 20 45 10 4 5 11 2159 2254 89 BAROSS K. 1893.104,112. p.; SZENDREI J. 1911. IV. köt. 881. 90 M.S.K. 56. köt. 842-890. p.