Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

îyaudvar közötti gyalogosforgalom könnyítésére gyalogút építését vállalta magára és így keletkezett 1870-ben a mai Vörösmarty utca.

71 A miskolci vasúti csomópont jelentőségét a teherforgalom és a személyszállítás mértéke támasztja alá. A teherforgalom nagyságáról azonban csak közvetett adatokat szolgáltathatunk, mivel sem a Tiszavidéki vasút, sem pedig a MÁV nem készített olyan kimutatásokat, amelyek az egyes vasútállomások teherforgalmáról szólnának. Az adatok országos összesítések. Nyilvánvaló, hogy a miskolci vasútállomásra az ipari üzemek nyersanyagai, a régió legnagyobb malmának, a Borsod-Miskolci Gőzmalom folvamatos termelését biztosító gabona és a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen mezőgazdasági termék érkezett. Innen pedig szenet, ipari nyersanyagokat, félkészés kész ipari termékeket és mezőgazdasági termel vény eket továbbítottak az ország különböző részeire és külföldre. Egy 1861. évi kimutatás szerint a Tiszavidéki Vasúton 7 millió mázsa árut szállítottak. Mintegy 220 ezer mázsa gabonaneműt, 140 ezer mázsa egyéb mezőgazdasági terméket (zab, kukorica, olaj, növ.), 70 ezer mázsa élő állatot, 65 ezer mázsa sót, 35-40 mázsa fát, szeszes italt, 30 ezer mázsa ércet és 25 ezer mázsa építési anyagot. A legtöbb fehérárut Szolnokról szállították el, mintegy 1 millió mázsát. Miskolcról ennek egyharmadát.

72 Az 1895. évi országos felmérés adatai sem nyújtanak képet a miskolci vasútállomás teherforgalmáról - ami egyes becslések szerint ötszöröse lehetett az 1861. évinek - csupán a vasúti csomópont vonzáskörzetéről tájékoztatnak. Borsod legnagyobb vonzáskörzetével rendelkező vasútállomása 19 település (49 ezer lakos) áruját fogadta. A Tiszai Pályaudvarra a fuvar szekerek Bábonyból, Besenyőből, Csabáról, Görömbölyről, Hámorból Kisgyőrből, Kistokajból, Sajóarnótról, Sajópetriből, Sajóecsegről, Sajókeresztúrból, Sajópálfaláról, Sajóvámosból, Senyéről, Szirmáról, Szirmabesenyőről, Ujhutáról és természetesen magából Miskolc városából érkeztek.

73 A teherforgalommal szemben a személyforgalom esetében már pontosabb képet alkothatunk, mert a MÁV 1894-től konkrét adatokat közölt. Igaz, hogy az adatközlés kezdetben rendszertelen volt, azonban 1900-tól már évenkénti rendszerességgel követhető nyomon. 71 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 960/1867. 397/1871. 730/1871. 72 LÓNYAI M. 1862.113-117. p. 73 FRISNYÁK ZS. 2002.155-156.