Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

közé tartozott. Betétállománya a kezdeti gyors növekedés — egy évtized alatti megháromszorozódás - után mérsékeltebb ütemben, 1870től egy nem teljes félévszázad alatt tizenhatszorosára gyarapodott többnyire 6-7%-os, az 1880-as évektől általában 4-5%-os kamatlábbal. Jelentős szerepe volt a váltóleszámítolás miskolci meghonosításában, ami az intézet főüzletágává lett: az 1870. év végi váltótárca egy évtized alatt majdnem megháromszorozódott, a következő évtizedben is megkétszereződött, az 1910-es években pedig különösen rekordszerű az emelkedés. A leszámítolt váltók - csakúgy mint a takarékkönyvek - darabszámában az 1917. évi adatok szerint az elsők között volt. A Miskolci Hitelintézet alapításától kezdve mindvégig elsősorban tőkéjének mobilitására fordított gondot - „credit mobilier" szelleméhez híven - és nem követte a vidéki intézetek nagy részét jelzálogkölcsönök nyújtásában, kötvénykölcsön-állománya sem volt jelentősnek mondható.

32 A Borsod-Miskolci Hitelbank százéves időtartamra 1869-ben alakult „Miskolc és vidéke gazdászati, pénzügyi és kereskedelmi viszonyainak könnyítése és előmozdítása céljából - folytonos pénzügyi és kereskedelmi egybekötésben az Angol-Magyar Bankkal." Az alapszabály szerinti 200 ezer forint részvénytőkéből azonban csak 120 ezer forintot fizettek be, majd a többit 1875-ben. A három évtizeden át változatlan részvénytőke az új pénzegységre való áttérés után 400 ezer koronának felelt meg, s ez csak 1905-ben emelkedett 600 ezer koronára (3000 db 200 korona névértékű részvénnyel), majd 1908-ban megkétszereződve 1,2 millió koronára, a Miskolci Takarékpénztáréval azonos szintre. A közel 1,6 millió korona tartalékalapokkal együttes saját tőkéje azonban már a legmagasabb a miskolci pénzintézetek között. A részvénytőke 1917-ben tovább emelkedett 1,6 millió koronára. Ez az 1,8 millió korona, illetve 600 ezer, sőt 1919-ben már 700 ezer korona külön tartalékalappal együtt több mint 4 millió koronát jelent, ami meghaladja a Miskolci Takarékpénztár valamivel 4 millió korona alatti részvény- és tartaléktőkéjének összegét. A betéttőke néhány évi (az 1873-187 i. évi válság) 1885 és 1887, majd 1896. évi megtorpanás és átmeneti visszaeséstől eltekintve folyamatosan emelkedett és értéke a századfordulóig három évtized alatt nyolcszorosára futott fel. A továbbiakban csak 1901-ben és 191232 Összehasonlító kimutatás a Borsod-Miskolci Hitelbank 50. évi üzletmenetéről 1920. és B.-A.-Z. m. Lt. VII/d. Okmánytár 16.