Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

értéket, majd az évtized második felében és a század utolsó éveiben mutatkozott újabb visszaesés. Az 1910-es években azonban jelentős élénkülés következett, és a Pénzügyi Compassban közzétett adatok szerint a Miskolci Takarékpénztár váltótárcája számottevően meghaladta a korábban vezető Borsod-Miskolczi Hitelbankét, annak ellenére, hogy néhány más intézet az év folyamán darabszámban több váltót számítolt le. Ez viszont azt jelenti, hogy a Miskolci Takarékpénztárhoz nagyobb értékű váltókat nyújtottak be leszámítolásra. Jelentős volt a visszleszámítolás értéke is. Mind a Miskolci Takarékpénztár, mind a Borsod-Miskolci Bank mérlegében - legalábbis a századforduló után - a váltótárcánál általában nagyobb (1909-ben például több mint kétszeres) értéket képviselt a jelzálogos kölcsönök összege. 1909-ben még a Hitelbank folyósított több kölcsönt, az 1910-es években pedig már többnyire a Miskolci Takarékpénztár vette át a vezető szerepet. Az 1917. évi adatok szerint jóval nagyobb összegekben nyújtott hitelt kisebb számú igénybe vevőnek, mint a Borsod Miskolci Hitelbank. Említést érdemel még, hogy a miskolci pénzintézetek közül kiemelkedően magas volt a Miskolci Takarékpénztár értékpapír tárcája. Osztalékot a Miskolci Takarékpénztár 1852-től kezdett fizetni, többnyire 40-50 forint körüli összegben, de 1877-ben, majd 1881-ben meghaladta az osztalék a 100 forintot is. Az 1880-as években általában 70 forint körül mozgott az értéke, majd a század utolsó éveiben 90-100 forintra emelkedett. Koronában az osztalék több száz koronára rúgott. A Miskolci Takarékpénztár érdekközösségben volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel, fiókokat tartott fenn Borsod megyében Mezőkövesden, az Abaúj megyei Szikszón, majd 1914-től Abaújszántón és a Zemplén megyei Szerencsen is. Érdekkörébe tartozott a Miskolci Népbankon kívül több takarékpénztár: Szabolcs megyében a tiszapolgári, Zemplén megyében a szerencsi és tállyai, s mindezeken túl a Tokaj-hegyaljai Szőlősgazdák Törkölyfőző Szövetkezete, Sárospatak székhellyel. Vállalatalapításai közül említést érdemel a Miskolc székhelyű Bel- és Külföldi Áruforgalmi Rt., valamint a Tokaj-hegyaljai Ipari és Kereskedelmi Rt. Szerencsen.

29 Az ország egyik legrégibb pénzintézete, a Miskolci Takarékpénztár több mint egy évszázados fennállás után szüntette meg működését. 29 Összehasonlító kimutatás a Miskolci Takarékpénztár 58. évi üzletmenetéről, Hitelintézetek 1894-1909. 307., valamint a Mihók- és Galánthay Nagy-féle Compass kötetei