Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A bankrendszer államosítására irányuló folyamat keretében az 1948. június 5-én megtartott rendkívüli közgyűlés az 5490/1948. sz. kormányrendelet alapján egyhangú határozattal kimondta a BorsodMiskolci Hitelbankkal való egyesülést, amelybe beolvadt, és részvényesei megkapták a beolvasztó bank részvényeit.

30 1867-1871 között létesült intézetek Lichtenstein József vaskereskedő, a miskolci gazdasági élet későbbi vezető egyénisége (többek között a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara létesítésének szorgalmazója), Kulcsár Károly rézműves, az Ipartestület és Munkásbiztosító Pénztár megteremtője és Szánthó József, a volt evangélikus gimnázium igazgatója kezdeményezésére 1866. április 19-én született felhívás arra biztatta Miskolc város polgárait, hogy több (nagyobbrészt dunántúli) város és település példáját követve „kölcsönös önsegélyző egylet"-be egyesüljenek. A helybeli csizmadia céh nagytermében megtartott alakuló gyűlés után megfogalmazott alapszabályokat a helytartótanács 1867. február 7-én tudomásul vette és május 19-én megalakult Miskolcon az „Iparos Segélyező Egylet". Július l-ig 705 tag összesen 4000 db „egyleti rész"-t jegyzett 36 000 osztrák értékű Ft névértékben, majd 1869-ben az Egylet 200 ezer forint alaptőkével 40 évi időtartamra, a hazai kereskedelem és ipar előmozdítására, hitelszükségletének kielégítésére részvénytársasággá alakult. Az alapszabály szerinti 2500 db 80 forintos részvényből azonban csak 1600 darabot bocsátottak ki 128 ezer forint névértékben. A közgyűlés által javasolt Első Miskolci Kereskedelmi és Iparbank helyett a cég neve Miskolci Hitelintézet lett. Az alaptőke 1893-ban közraktár építésével kapcsolatban kibocsátott 400 db új részvény jegyzésével 160 ezer forintra (320 ezer koronára), 1900-ban pedig újabb 500 db részvény kibocsátásával 400 ezer koronára emelkedett. 1908-ban az alaptőke már 600 ezer korona és kicserélték a korábbi 2500 db 80 forintos részvényeket 2000 db 200 korona névértékűre. Két év múlva 800 ezer koronára, majd 1912-ben 1 millió koronára emelték az alaptőkét. Ebben az emelésben részt vett és az intézettel érdekközösségre lépett a Magyar Általános Hitelbank, az ország egyik vezető pénzintézete is, átvéve az újabb kibocsátású részvények felét. A háborús években végrehajtott (hatodik) alaptőke 30 B.-A.-Z. m. Lt. VII/d. Okmánytár 19.