Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
fordulón már 300 ezer korona értékével túllépte mind az alap-, mind a tartaléktőke összegét. 28 A régi részvénvek helvett újak kibocsátásával 1908-ban a Miskolci Takarékpénztár elérte a legnagyobb alaptőkéjű miskolci intézet, a Borsod-Miskolci Hitelbank 1,2 millió korona részvénytőkéjének a nagyságát, 1911-ben ez 1,5 millió koronára, majd fúzió révén 2,22 millió koronára emelkedett. Nem sokkal volt kisebb a tartaléktőke sem (a különleges tartalékokkal együtt 1,83 millió korona), s ezzel a város legnagyobb saját tőkével rendelkező pénzintézete lett. 1918-ban új részvények kibocsátásával már 3 millió korona volt az alaptőke összege. Á Miskolci Takarékpénztár tőkeerejét azonban elsősorban a betétek biztosították. A betétek növekedésének a folyamatossága az 1848-1850. évi megtorpanás és az 1861., majd 1864. évi átmeneti törés után csak az 1873. évi válságot követő években szakadt meg; 1877-től közel két évtizeden át újból töretlen az emelkedés, és csak a századforduló körüli években mutatkozik újból tartósabb stagnálás. Az 1880-as évtized végén 3 millió forintnyi betétállománya csaknem annyi volt, mint a három bankintézeté együttvéve. A századforduló körüli évtizedekben növekedett ugyan a később alakult bankok betéteinek állománya is, de a század első évtizedének végén a város 9 pénzintézetében kimutatott összes betét (38,9 millió korona) mintegy 30%-a a Miskolci Takarékpénztárnál koncentrálódott. A betétek a mérleg teher oldalán közel 75%-kal szerepeltek, egyes intézetekben pedig a mérleg főösszegének a felét sem érték el. Az 1917. évi mérlegek szerint is a város valamennyi intézete közül legnagyobb a betétállománya, és megközelíti az összes miskolci betétek értékének a 30%-át, a betétkönyvek számának pedig még nagyobb hányadát. A Miskolci Takarékpénztárban elhelyezett betétek ugyanis általában kisebb értékűek voltak: az 1917. évi adatok szerint az átlag 3400 korona alatt maradt, több intézetben pedig 6 ezer korona körüli, vagy annál is magasabb volt az átlagérték. A mérleg aktív (vagyon-)oldalán változatosabb volt a váltótárca alakulása, melynek növekedése nemcsak 1848-1850-ben, hanem az 1861-1864 években és 1868-ban is megszakadt; az 1873. évi válságot követő visszaesés és tartós pangás után a Miskolci Takarékpénztár váltótárcája csak az 1880-as évek derekán haladta meg a válság előtti 28 Emlékirat a Miskolci Takarékpénztár negyvenéves fennállásáról 1845-1885. 4-7. és a Miskolci Takarékpénztár alapszabályai 1876.1892.1914.