Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Megyei Takaréké több mint 40%-kai, a két legfiatalabb intézet tartalékalapja pedig alig több mint 10%-a a részvénytőkéjüknek. A saját tőke összegének számszerű alakulása: Részvénytőke 1894. 1899. 1904. 1909. - alapszabály szerint ezer korona 1 894 1 902 2 592 5 300 - befizetve ezer korona 1 512 1 712 2 392 5 300 °/ /0 84,4 90,0 92,3 100,0 Országos átlagban % 87,7 81,1 83,8 91,5 Tartalékalap ezer korona 466 927 1 850 4 426 Tart.-alap a befiz. részv. -tőke %-ban 30,8 54,1 77,0 83,7 Tart.-alap az országos átlagban % 48,7 49,1 57,4 52,5 Az idegen tőkének túlnyomó része Miskolcon is a betétekből származott. Leginkább csak a fővárosi intézetekben játszottak a betéteknél nagyobb szerepet a záloglevelekkel, községi kötvényekkel és a hitelezőkkel kapcsolatos tehertételek. Ezek és más különböző tételek Miskolcon is fokozatosan nagyobb szerephez jutottak az intézetek tevékenységében.

27 A miskolci mérlegek teheroldalán több mint 80%-ot képviseltek a betétek, ez csak a vizsgált időszak vége felé csökkent 70% alá. A saját és idegen tőke szerkezeti változásairól az alábbi összeállítás nyújt áttekintést az 1894-1909 közötti másfél évtizedben: 1894 1899 1904 1909 Saját (részvény és tartalék) tőke ezer korona 1 978 2 639 4 242 9 736 Betétek ezer korona 16 927 20 964 28 512 38 621 Egyéb ezer korona 809 1 106 2 814 9103 Mérlegek főösszege 19 714 24 709 35 568 57 460 Ebből % saját tőke 10,0 10,7 11,9 16,9 Betétek 85,9 84,8 80,2 67,2 Egyéb 4,1 4,5 7,9 15,9 A szövetkezeti formában működő pénzintézetek mérlegtételei elhanyagolható jelentőségűek - amint ez a korábban bemutatott üzletágakban is látható volt. A szövetkezetek tevékenységéről számot adó mérlegek a század első évtizedében csupán 3% körüli hányadát jelentették a bankok és takarékpénztárak mérlegében kimutatott értékösszegeknek. 27 Hitelintézetek 1894-1909. 248-249. p.