Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
tott mint a magyarországi pénzintézetek együttvéve. Az 1860-as évek derekától azonban a hazai bankok, takarékpénztárak és földhitelintézetek által nyújtott kölcsönök értéke fokozatosan felülmúlta - a XX. század elején már több mint tízszeresen - a kiegyezés után OsztrákMagyar Bank nevet viselő intézmény kölcsönállományát. Az összes hazai hitelintézetek mérlegének vagyonoldalán a jelzálogkölcsönök a világháború előtti években 30%-ot közelítő arányban szerepeltek. 20 A legtöbb jelzáloghitelt Pest megyében, a Bácskában és Bánátban (Torontál megyében) adták és az egységnyi földterületre jutó kölcsönösszeg a Duna-Tisza közén volt a legnagyobb 21 A miskolci bankok és takarékpénztárak nyilvános mérlegében a jelzálogos kölcsönök állománya a XX. század első évtizedének végéig fokozatosan 40% fölé emelkedett - a földbirtokokra nyújtott kölcsönök számának és összegének erőteljes növekedésével. Korábban Miskolc országos viszonylatban is kiemelkedett a bérházakra folyósított kölcsönök magas arányával: Budapesten kívül a mai országhatárokon belül csak Sopronban volt magasabb a jelzálogkölcsönökből a házingatlanokra nyújtott összegek aránya - valamint néhány erdélyi városban. A földbirtokfejlesztési hitelek Miskolcon csak az első évtized vége felé haladták meg számottevően a házingatlanokra szánt kölcsönök számát és összegét. 22 A miskolci bankok és takarékpénztárak által folyósított jelzálogos kölcsönök év végi állományának megoszlása a nyilvános mérlegek adatai szerint: 1899. 1904. 1909. Összes jelzálogos kölcsön 5 435 6 038 6 825 Összes jelzál. kölcsön ezer korona 8 624 12 698 24 254 Ebből földbirtokra 2 607 2 770 3 927 Ezer korona 4 508 6 613 16 910 0/ /0 52,2 52,0 69,7 Átlagos kölcsönösszeg, ezer korona 1 729 2 387 4 306 Háziingatlanra kölcsön 2 828 3 268 2 898 Ezer korona 4116 6 085 7 344 % 47,7 30,3 30,3 Átlagos kölcsönösszeg korona 1 455 1 862 2 534 20 VARGHA Gy. 1929. 575-595. III. köt. 58-66. p. 21 KÁPOLNAI 1.1849-1919. I. rész 405-406. p. 22 Hitelintézetek 1894-1909. 47. és 307. p.