Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
kormány már 1914 novemberben, majd azt követően félévenként, hét alkalommal hadikölcsönt bocsátott ki 5 és fél-5% járadék, pénztárjegy és törlesztéses kölcsönkötvény formájában, összesen 18,9 milliárd korona névértékben. A pénzintézetek résztvettek a kötvények sikeres elhelyezésében, s ez fontos üzletágukká vált. A lakosságtól fölvett kölcsönök azonban csak mintegy felét fedezték a hadi kiadásoknak, s a hiányt a kormány az Osztrák-Magyar Banktól fölvett kölcsönökkel pótolta. A bankjegyforgalom ily módon többszörösére emelkedett és a pénzintézeteknél elhelyezett betétek összege is nagymértékben megnövekedett. A kikölcsönzések lehetősége viszont egyre fogyott. Az építkezési tevékenység ugyanis csaknem teljesen szünetelt a háború éveiben, a hosszú lejáratú kölcsönök folyósítása is megszűnt, szűk keretek közé szorultak a devizaüzletek, a pénzbőség miatt erősen csökkent a váltóleszámítolás és a folyószámla-kölcsönök összege is. A pénzintézetek a felgyülemlett pénzekből igyekeztek megszerezni iparvállalatok részvényeit (lehetőleg azok többségét), ha ez nem sikerült, földbirtokot béreltek, vagy ingatlant vásároltak - hogy megmentsék a háború előtti vagyonuk jelentékeny részét. 10 Egyéb intézmények A napóleoni háborúk utáni nehéz helyzetben, 1816-ban bankjegyek kibocsátására létesített Osztrák Nemzeti Bank az üzleti forgalom élénkülésével Prága után Pesten is létesített 1851-ben fiókot, majd az évtized során további magyarországi városokban: Brassó, Nagyszeben, Temesvár és Fiume után a jelenlegi országterületen Debrecenben. Több mint két évtizedes szünet után 1879-ben Kolozsvár és Pozsonyon kívül Győrött és Nagykanizsán létesült fiók, 18801881-ben Arad és Eszéken kívül Sopronban kezdte meg működését a fiók, 1887-ben Nagyváradon és Pécsett, majd 1888-ban Miskolcon is. Fokozatosan kiterjesztették a fiókok leszámítolási jogát a Bécsre és Pestre szóló váltókon kívül egyéb váltókra is. Kézizálog-kölcsönt nyújthattak nemcsak aranyra, ezüstre és állampapírokra, hanem tőzsdén jegyzett részvényekre is. A harmadik üzletág, a jelzálogkölcsön a kiegyezés után Osztrák-Magyar Bankká alakult intézmény tevékenységében fokozatosan csökkent. Az 1880-as években nem készpénz111 JIRKOVSKY S. 180-183. p.
