Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

szagon 1500 vasútállomás létesült. Az állomások mellett megjelentek a különböző kiszolgáló létesítmények, mozdonyszínek, mozdonyfűtőházak, raktárak, őrházak stb. A vasút gondoskodott dolgozóiról is, megépítette a vasúti dolgozók lakótelepeit, lakóépületeit, iskoláit. Miskolc a vasúthálózat kialakításában kulcsszerephez jutott. A Tiszavidéki vasút itt alakította ki vasúthálózatának egyik végpontját. Később innen indult a gömöri vasúthálózat majd ezt követően kapcsolták össze Miskolcot Hatvanon keresztül Budapesttel. Ekkor kötötték össze a három vaspályát és a város Északkelet Magyarország legnagyobb vasúti csomópontjává vált. A vasúti létesítményeket a betöltött szerepnek megfelelő számban, nagyságban és minőségben hozták létre. Miskolc első vasútállomása az 1859-ben épült O-miskolci Tiszai pályaudvar után 1875-1903 között 37 négylakásos ikerház, 6 kétlakásos lakóépület valamint egy emeletes hivatalnoki lakóépület épült a MÁV-kolónián. Közvetlenül a századforduló előtt 1898-1899-ben épült fel a város újabb pályaudvara a Gömöri pályaudvar, majd 1900-1901-ben átépítik a Tiszai pályaudvart és megépül a kör alakú mozdonyszín. A 37 ikerházból és 6 kétlakásos lakóépületből valamint egy emeletes altiszti épületből és elemi iskolából álló MÁV kolónia több ütemben valósult meg. Első ütemként 1875-ben a Tiszavidéki vasút beruházásában 11 ikerház valamint egy emeletes hivatalnoki lakóépület épült. Adler Károly 1885-ben készült várostérképén a vasút újabb beruházásainak megvalósulásáról 8 ikerházról és két kétlakásos lakóházról szerezhetünk tudomást. Az új épületeket már a MÁV építette. A Betegsegélyező Pénztár 1892-ig négy ikerházat és egy kétlakásos lakóépületet épített. A telep komplex kialakítása érdekében 1997-98-ban iskolát és tanítói lakást épített a MÁV. A telep befejezéseként 1892-1903 között tizennégy ikerház valamint három kétlakásos ház épült. Az ikresítetten kialakított, részben alápincézett lakóépületek négy kétszobás (20 négyzetméteres nagyszoba, 9 négyzetméteres égre nyíló konyha, 12 négyzetméteres kisszoba) komfortnélküli lakást foglaltak magukba. A lakások végében alacsonyabb gerincmagassággal ikresítetten volt kialakítva a fűthető nyári-konyha , a WC és a kamra. Az épületek nyeregtetős, oromfalas kialakítással, zsindelyfedéssel készültek. A WC-khez zárt aknát építettek. Minden négy lakáshoz egy kút és minden nyolc lakáshoz sütőkemence tartozott. A MÁV 1898-ban a telep lakói részére egy három tantermes elemi iskolát