Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

épített. Az épület oldalfolyosós kialakítással épült, melynek nyugati oldalán volt a bejárat, a tanítószoba valamint a három tanterem. A folyosó másik oldalán volt a WC-csoport. Az iskola udvarán egy kétszobás tanítói lakás is épült. Az épület H alakú oromfalas nyeregtető kialakítással, cserépfedéssel épült. Homlokzata vakolatmezős téglaarchitektúrával, íves záródású nyílászárókkal készült. A Gömöri pályaudvar épülete 1898-1899-ben 100 000 Ft-os költséggel épült Pfaff Ferenc tervei alapján. A kivitelezési munkákat Stibinger József irányításával egy kassai cég végezte. A hármas tagolódású reneszánsz stílusú épületegyüttes jellemzően földszintes kialakítású. Alapterülete közel 1100 négyzetméter, melyből a fedett peron 600 négyzetmétert tesz ki. A felvételi épület hossza 97 méter, szélessége 13-15 méter. Az emeletes hatású középrizalitban helyezkedik el az előcsarnok és a pénztárak, a déli földszintes sarokrizalitban voltak az irodák míg az északi sarokrizalitban az állomásfőnöki lakás. A sarokrizalitokat és a középrizalitot földszintes nyaktagok kötötték össze. Homlokzatai sárga keramittégla burkolatúak, félköríves tagozatai, párkányai homokkőből készültek, amit terrakotta figurális díszítés egészít ki. A homlokzatokat félkörzáródású nyílászárók tagolják. A homlokzatot a díszes tetőtől törpekonzolokkal hangsúlyozott párkány és a rizalitoknál díszes attika és tetőablak választja el. Az épület vasút felőli oldalát öntöttvas oszlopokra támaszkodó enyhe hajlásszögű tetővel fedett peron zárja. A régi, romantikus épületegyüttes átalakításából és egy-egy szélső szárnnyal való bővítéséből keletkezett a Tiszai pályaudvar új állomásépülete. A helyi sajtó figyelemmel kísérte az építkezést és 1900 közepén megállapította: „A tiszai pályaudvar újjáépítésének munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a két szárnyépület e napokban használatba vétetik. Ezekbe fognak áthelyeztetni a hivatalos és a nagyközönség czéljaira szolgáló helyiségek, mert csak ez után kezdik meg a mai főépület átalakítását."

161 Az épület központi részében helyezkedett el az előcsarnok és pénztár. A jobb szárnyban T oltak az irodák és az állomásfőnök lakása, míg a balszárnyban volt tz jtterem valamint a vendégszobák. A régi földszintes központi rész úyére új mansardtetős középrizalit és a régi emeletes mansardtetős ^krizalitokat összekötő, a város felőli oldalon földszintes tetőterasszal záródó, a középső sávban emeletes nyeregtetős nyaktagok készültek. Borsod-Miskolczi Közlöny, 1900. június 24.