Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Lechner terv a forgalmi kapcsolatokra, utakra, azok megfelelő méretére helyezte a fő hangsúlyt. Mind a két terv előremutató volt. Az AdlerLippay terv 10-20 évre, a Lechner terv utólag értékelve egy évszázadra fogalmazta meg a város fejlődését. A város képviselő-testülete a rendezési tervek egyike mellett sem tudott állást foglalni. A két elképzelés mellé aztán a város építészeti bizottsága csinált még egy harmadikat, majd kikérte a belügyminisztérium állásfoglalását. A városrendezés ügye ettől az időtől „tengerikígyóvá" változott. A belügyminisztérium a megyei törvényhatóságot tartotta illetékesnek, az viszont a kereskedelemügyi miniszter véleményét gondolta kikérni, s azt fogadta volna el irányadónak. Közben a tervezett új utcanyitásokkal, illetve a területkisajátításokkal a város számos ingatlantulajdonossal perbe keveredett. 1901 végén közgyűlési határozat ismerte el, hogy a városépítési és városrendezési „szabályrendeletek jóvá nem hagyásának indoka az, hogy (azok) az anyagi magánjog szabályaival és .. a kisajátítási törvénnyel össze nem egyeztethető."

118 Az ügy két évtized elteltével visszajutott oda, ahonnan elindult: „Miskolc város szabályozási (városrendezési) tervezetének végrehajtására vonatkozó «új» szabályrendelet"-et kellett megalkotni és azt a belügyminiszterrel és a közgyűléssel elfogadtatni. Ez 1902. október 7-én történt meg.

119 Hatályba viszont csak a megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyásával, 1903. január 1től Tarnay Gyula alispán aláírása után léphetett.

120 A jóváhagyott terv és szabályrendelet rögzítette, hogy attól az építkezéseknél eltérni nem lehet. A szabályozási műveleteket négy osztályba sorolta: a) osztályba tartozott a létező utcák, utak, közök szabályozása; b) osztályba kerültek a közérdek szempontjából szükséges új utcák és terek létesítése valamint a meglévő terek bővítése; c) osztályba sorolta a kívánatos, de közszükséget nem képező utcák nyitását, valamint d) osztály a szabályozási tervbe fel nem vett utak, utcák nyitása és szabályozása illetve terek alkotása. Míg az a) osztály szabályozását az egyes építkezések alkalmával esetenként kellett végrehajtani, a b) osztály utca nyitásait, tereinek létrehozását és nagyobbítását városi képviselő-testület által meghatározott sorrendben és időbeli ütemezéssel lehetett megvalósítani. Ezzel szemben a c) és d) osztály szabályozása csak akkor történhetett, llf! IGLÓI Gy. 1992. 87. p. ™ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 160. kgy./1902. 120 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 819. kgy./1902.