Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

ha az összes érdekelt telektulajdonos kérelme alapján a közgyűlés azt napirendjére tűzte és a tulajdonosok a megállapított feltételeket elfogadták. A b) osztályba tartozó feladat, a Hunyadi és Munkácsi utca szabályozása, kiszélesítése, a Hunyadi utcai vásártér nagyobbítása, valamint a Széchenyi utca folytatásaként nyitandó 20 m széles új utca, a Király utcától a Gőzmalomig volt. A c) osztályba tartozó feladat a Petőfi és a Vörösmarty utca között nyitandó 10 m-es új utca megépítése lett; a d) osztályba tartozott az Újvilág utcától a Szinván át a sertésvásártéren keresztül a Rudolf laktanya kapuja irányába vezető új 20 m-es utca megnyitása. A szabályozás kiterjedt a kártalanítás, kisajátítás feltételeire, a szépítési és kisajátítási pénztár működésére.

121 Miskolc első, s 1884-ben indult városrendezési terve 1902-1903ban új, a két terv koncepcióit felhasználó kompromisszumos terv elfogadásával ért véget. Az első tervet Adler Károly és Lippay Béla miskolci mérnökök készítették, akik munkájukért - többszöri kérvényezési követően - 1901 után tiszteletdíjukat is felvehették. Lechner Lajos fővárosi mérnök terv szintű szakvéleményét hagyta az utókorra, a részletes terv elkészítésére már nem volt ideje, meghalt (1897). A város építészeti szakbizottsága által megfogalmazott kompromiszszumos szabályozás alapján a harmadik tervet is feltételezhetően Adler Károly készítette. A város építészeti szakbizottságának elnöke, Csáthy Szabó István 1897-ben lemondott, s rövidesen ő is elhalálozott, mint a tervnek nevet adó, Adlerből Adorjánná nevét magyarosító városi főmérnök (1905). Az árvíz utáni újjáépítés vezéregyénisége, Soltész Nagy Kálmán 1901-től országgyűlési képviselő lett, Budapestre költözött, s már csak akkor tért vissza, amikor végleges nyughelyére szállították az avasi református temetőbe, 1905-ben. A Szabadság című napilap az első városrendezési tervet így „búcsúztatta": „...nem volna jó hallani, mit mond majd úgy 20-30 év múlva a jövő nemzedék erre a gyönyörűséges tervezetre. Annyi bizonyos, hogy bölcs előrelátásunkat nem igen fogja dicsérni."

122 Dicséret valóban nem hangzott el, legfeljebb történeti méltatás. Az ok pedig az volt, hogy Szentpáli István polgármester idején, 1921-ben Warga László budapesti mérnöktanár, az egyetem városrendezési tanszékének vezetője elkészítette Miskolc új városrendezési tervét. Ez maradt irányadó a XX. század első felének végéig.

123 121 Szabadság, 1902. május 24. 122 Szabadság, 1902. május 24. 123 DOBROSSY I. 2002. 25-29. p.