Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

1871-ben részt vett a budapesti városrendezési tervre kiírt pályázaton, ahol nagydíjat kapott, majd ő készítette el a végleges terveket. 1879-ben Szeged - árvíz utáni - rendezési tervének elkészítése is az ő nevéhez fűződik. A fővárosi középítkezések igazgatójaként irányította a főváros magas és mélyépítési munkáit. Evekig volt alelnöke majd elnöke a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. Miskolc város 1896-ban kérte fel a kérdéses szakvélemény elkészítésére. 64 éves korában, 1897. január 18-án (néhány nappal a miskolci terv aláírása után) halt meg.

115 Palóczy Antal (1849-1927) építészmérnöki oklevelet szerzett. Tanársegéd volt a József nádor Műegyetemen majd önálló tervező később a fővárosi Iparrajziskola tanára. „Számos magyarországi város szabályozási tervét készítette el vagy tanácsadóként közreműködött benne....Rendszeresen adott elő az Országos Iparegyesület és a Magyar Mérnök és Építész Egylet ülésein...Kitűnően ismerte és alkalmazta az akkor legkorszerűbb városépítészeti elveket." Hetvennyolc éves korában, 1927-ben halt meg.

116 ígiói Gyula 1992-ben megjelent munkájában bemutatta és elemezte Miskolc XIX. századi városrendezési terveit és építési szabályzatait.

117 Feltárta a levéltárban fellelhető anyagokat, s idézte a korabeli miskolci sajtót. A Szabadság c. lap 1897. február 13-ai számában (tehát Lechner halála után) írta, hogy „az Adler-Lippay-féle tervezetbe az utcák hálózata meg van jelölve a Sajó partjáig, ennél fogva a tervezet készítői eléggé magas és előrelátó álláspontra helyezkedtek. A budapesti magyar mérnök és építész egylet ennél magasabb álláspontra nem helyezkedhetett. A városi képviselő-testület legközelebb tartott közgyűlésében előterjesztették a nevezett egylet szakvéleményét és javaslatát. Ebben a javaslatban a Pecze és a Szinva szabályozásán kívül nem találunk olyan magasabb látókörről tanúskodó új dolgot, amely az Adler-Lippay tervezetben föl nem található." A korabeli sajtó ebben tévedett. A két tervet összehasonlítva meg kell állapítani, hogy a Lechner-féle terv a jobb, a nagystílűbb. Rendezési tervről vagy tervkoncepcióról kell beszélni mind a két esetben, mert mind a két terv tartalmazza a szabályozási tervlapot és a hozzá készült szöveges alátámasztó munkarészt. Míg az Adler-Lippay terv a sikátorok-zsákutcák felszámolására és a Pece szabályozásra, a 115 DOBROSSY I. 2002.18. p. 116 Népszabadság, 2002. augusztus 16. 117

IGLÓI GY. 1992.1-323. p.