Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

pedig a Tóth-utca végén kanyarodik a új levezető csatornába, amely a Forrásvölgy végén kezdődik és az Emberpiacon ömlik be a Szinvába. A két bedegvölgyi Peceág egyesülése alatt és a bábonyvölgyi Peceág völgyében egy mesterséges tó létesítését tervezték, amelyen növelték volna az árvízi biztonságot.

108 Kidolgozták a Horváth-utcai meghosszabbítás költségvetését, a Széchenyi-utca, Kis Újváros-, Kazinczy-utca között fekvő zsákutcák kisajátítási tervét, valamint a 152 család elhelyezésére alkalmas kitelepítési, a városnegyed részletes rajzokkal is dokumentált tervezetét. Az új városnegyedet úgy tervezték, hogy az a telkek rendkívüli olcsóságán kívül, azok egészséges fekvése, rendkívüli közelsége a villamos által érintett búzavásártérhez, másrészt a gömöri vasúthoz, gőzmalomhoz, porcelángyárhoz s a dohánybeváltó hivatalhoz, előnyös és vonzó legyen a szegényebb iparosok, munkások számára. A városnak már ebben az időben nagy problémát jelentettek a temetők, ezért két köztemető kialakítására tettek javaslatot, a Muszkásoldalra és a Szentpéteri kapuba. Úgy vélték, hogy „Jóllehet a .Muszkás-oldalon e czélra már 5 holdnyi terület ki van jelölve, - e helyen annak további kibővítését nem ajánlhatjuk a terrasszirozás költségei miatt. A másik köztemetőnek a városon kívül, oly helyen kellene feküdnie, a merre a város nem terjeszkedik, és a mely fekvésénél fogva megközelíthető bármely pontról, rendes közlekedési utakon, s továbbá, ahol a talaj is alkalmas a tetemek elporlasztására... Városunk terjeszkedési iránya határozottan kétfelé konstatálható: t. i. a Sajó völgye felé, keleti irányban, és Csaba felé, délkeleti irányban, úgy hogy 1-2 évtized múlva a város középtengelye már körül-belől a Szentpéteri-kapu lesz, s a Kazinczi-utza és Szemere-utczákon át képzelt vonalban fog feküdni. Tekintve ezt a körülményt, továbbá azt, hogy a létesítendő közúti vasút a Szelesen át a Kazinczy-utczába fog bekanyarodni; s innen nagyon kevés költséggel fog lehetni egy szárnyvágányt a Szentpéteri-kapu felé vezetni: legalkalmasabb hely gyanánt vagy a szentpéteri ut jobb oldalán fekvő területet, vagy az akasztóbérczet ugyanezen ut baloldalán kell kijelölnünk temetőnek." A városnak a Népkert, rendező pályaudvar Gordon és Szinva közzé eső részét, egész szabályos hosszú egyenes utczákra és terekre osztották fel. Úgy ítélték meg, hogy a népkert közvetlen szomszédsága nagyon alkalmas lehet nyaraló villatelepek létesítésére. A Nép10

« DOBROSSY I. 2002. 247-262. p.