Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

kerttől 3 hosszú, egyenes sugárutat terveztek a Zsolczai-kapuig, ezek közel egyet tovább a mai Szeles utcáig. A Mindszenti templom elé egy nagyobb szabású teret terveztek, melynek közepébe „valamely nyilvános épületet lehetne elhelyezni és a térhez képest újjá szabályozott utczákat (Zöldfa, Alsó-Gordon stb.) képezni, melyek a közeli befásított terek közelsége miatt (népkert és villák) egészséges levegőt is nyernének." A terv több utca szabályozási szélességét fogalmazta meg: „A Peczeköz, a mai Régíposta utca 12-14 m-szélesre tervezendők. A Rozmaring utca Palóczy- és Kossuth utca közötti szakasza. A mai Patak utca 12 m-ben lett szabályozva. A Hosszú közt a mai Tarkányi utcát 12 méteresre szélesítette a terv. A Jókai-Fazekas utcát 12-14 m-ben szabályozták, így teremtették meg az akkor divatos körút lehetőségét a Széchenyi utca, a Városház tér, a Nagy Major-, a Fazekas-, a Jókai-, a Szeles utca, Búza tér és a Király utca által. Az elkészült városrendezési tervről a miskolci képviselőtestület szakvéleményt kért a Magyar Mérnök és Építész Egylettől. Az Egylet Lechner Lajos irányításával egy négy fős testületet bízott meg a szakvélemény megfogalmazására. A bizottság tagjai voltak: Lechner Lajos min. tanácsos Budapest szék. főv. volt középítési igazgatója, Devecis Ferenc szék. főv. műszaki tanácsosa, Francsek Imre építész és kir. főmérnök, Mihályfi József szék. főv. főmérnöke és Palóczy Antal építész és tanár. Megállapították, hogy Miskolc városa szabályozásnak nemcsak helyi-lokális érdekű fontosságot, hanem valósággal országos jelentőséget tulajdonítunk A városok czéltudatos, tervszerű építését, azok rendezését és szabályozását a városi népesség szaporodása, azoknak kellő lakásokkal való ellátása, a közegészségi viszonyok egyre súlyosodó komplikációja de különösen a kereskedelemnek és közforgalomnak rendkívüli átváltozása, eszközeinek hatványozott sokasága, valamint az ipar óriási növekedése és általános föllendülése minálunk is megkövetelik. Városaink e szerencsés kategóriájába tartozik Miskolc rendezett tanácsú város, Borsod vármegye törvényhatóságának székhelye. A Sajó tág völgyiapályának nyugati szélén s a Bükk hegység végső kiágazásainak tövébe fekszik. Itt összpontosul a m. kir. államvasutaknak több vonala (Budapest, Kassa, Bánréve, Szerencs és Diósgyőr felé); forgalmi csomópont tehát, a Budapest felől Magyarország éjszaki és keleti határai felé haladó, illetőleg innen befelé irányuló kereskedelmi forgalomnak." A továbbiakban szakvéleményüket megalapozott „korképpel", tényadatokkal támasztották alá.