Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Nagy Kálmán, ÉK-i sarkán Pataky Sándor által épített sarokház (1898), ezzel a tér kialakult. Még ebben az évben 1898-ban állították fel az ország első egész alakos köztéri Kossuth szobrát, amely a tér arculatának megformálásában meghatározó szerepet játszott. A növényzet kialakítása sok problémát okozott. Először juharfák, majd gesztenyefák kerültek a térre.

87 A mérnöki hivatal 1907-1910 között hat tervet készített, de az építési bizottság egyiket sem fogadta el. Ilsemann Keresztély budapesti kertészeti igazgató 1910-ben készítette el új koncepcióját

88

, de végül 1914-ben Gürtler Károly kertész és Obermayer Lajos városi mérnök irányításával történt meg a tér parkosítása

89

. Miskolc város közgyűlése a Minoriták kertjének megvásárlásáról 1885. december 7-i ülésén döntött: „Tesmletünknek régi elhatározása, hogy a klastrom kertet, ha méltányos áron megszerezhető a város számára köztérül megvásárolni fogja...a minorita szerzet azt ez idő szerint 6000 ft vételár és azon vételárnak kedvező feltételek alatti lefizetése mellett hajlandó a városnak köztérül eladni, sőt miután a vételárhoz az ott érdekelt háztulajdonosok 1215 ft-tal is járulnak: Testületülik egyhangúlag elhatározza, miszerint a szóbanforgó 846 négvszögöl területű klastromkert Miskolcz város számára örökáron megváltanék."

90 A Szabadság című helyi lap ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A tér megvételével eredetileg az volt a város czéija, hogy a piaczot a főutcza vonaláról idehelyezzék. De hát ez a terv hajótörést szenvedett, mert a főutczai háziurak, a kiknek döntő szavuk van a képviselő-testületben, nem engedték a forgalmat ide terelni... A városi közgyűlés...annak határozott óhajának adott kifejezést, hogy ez a tér sétatérré alakittassék át. Ma már örömmel látjuk, hogy óhajunk teljesedésbe megy.... Nagy on üdvös és kívánatos volna, ha ezt a sétatért meg lehetne nagyobbítani a Palóczy- utczával...."

91 Ennek érdekében a Pece medrét szabályozni kellett, de ez hosszú távon is megoldhatatlannak tűnő gondokat vetett fel. A XIX. század a magyar polgárosodás időszaka, amikor a városlakók először fogalmazták meg a szervezett pihenés utáni igényüket. 87 Miskolczi Napló, 1918. december 25. 88 Ellenzék, 1910. május 5. 89 Miskolczi Napló, 1914. március 4. 90 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. dec. 7. kgy./1885. 91 Szabadság, 1897. április 17.