Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Miskolcon az 1864-ben elkészült Kálvária adhatta a lehetőséget a város lakosságának, vezetésének, hogy a Csabai kapuban a Kálvária folytatásaként közparkot, a Népkertet, környezetében nyaralókat hozzon létre. Lévay József mint a Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet elnöke kezdeményezésére a város közgyűlése döntött arról, hogy: „Nevezett Egyleti elnök úr a lövölde, mint új intézmény mellett Miskolcz városa védelmét és pártfogását kikérvén, azon kérelmének ad kifejezést, miszerint a közgyűlés a kilátásba helyezett tagosítás befejeztével akként intézkedjék, hogy a lövölde mostani területéhez legalább mégegyszer annyi, vagy talán nagyobb terület adatnék egy alkalmas Népkert alakítása végett/'

92 A Népkert fő feladata a terület kertként való kezelése, s a könnyű, zenés-táncos-vendéglátós rendezvényeknek helyszín biztosítása volt. A kertészeti terv kialakítására már 1877-ben határozatot hozott a város közgyűlése. „A városi népkert létesítéséhez egész eréllyel hozzá látott a hatóság. - A séta utak már nagy részben kivannak czövekelve és így a faültetési munkálatok is megfognak kezdethetni."

93 A Népkert Bizottság 1878-ban megalakult. Pár év múlva a Népkert magába olvasztotta a Lövölde területét is. A Népkertben 1889-ben egy zenepavilon épült, majd ugyanebben az évben a park keleti folytatásában létrejött az Erzsébet kert, ezzel kialakult a végleges Népkert.

94 1901-ben megépül a Vigadó épülete, 1910-20 között teniszpályák, sportpályák jöttek létre.

95 Az Avas hegy meghatározó szerepet töltött és tölt be a miskolci ember életében. Az itt lévő több ezer pince valamint a hegy markáns megjelenése a városképben folyamatosan foglalkoztatta az embereket, „Miskolcnak bokrétás kalapja, ezer pincéje a miskolciak kedélyének kiapadhatatlan forrása."

96 A XVIII. századtól folyamatosan a köztudat része így az Avas rendezés, szabályozás. Már 1870-ben bizottságot hoztak létre Doleschall Gábor orvos vezetésével, aki fő feladatának a támfalak, utak, teraszok kiépítését tartotta. Híres elnöke volt a bizottságnak Thúry József, aki a terület szabályozására is gondot fordított: „Felhívja a mérnöki hivatalt, hogy ezen területeket az Avas szabályozási tervbe közterületekként vegye fel, valamint a ren92 DOBROSSY I. 2001.135-136. p. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/b. 1848/1880. 93 Borsod, 1877. március 15. 94 Borsod-Miskolci Közlöny, 1889. július 18. 95 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 35. dob. 96 DOBROSSY I. 2000. 50. p., ZIMÁNYI K. 1993. 261-268. p.