Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

meghatározása és kitűzése a papmalomtér szabályos alakjának és a szépészeti tekinteteknek figyelemmel tartása mellett később fog megtörténni. A közköltségen szabályozandó ezen téren tervezett szökőkút költségei és vízzel való ellátása a vállalót terheli... Testületünk készséggel megígéri a papmalomtér melletti telkek tulajdonosaira oly hatást és befolyást gyakorolni, hogy azok a ... telkeiket a fürdő felépítésétől számított két év alatt díszesebb épületekkel beépítik...."

84 A telektulajdonosok közül a városnak legtöbb problémát özv. Kovács Jánosné okozta, aki nem kívánta a Széchenyi utca 62. számú telkét eladni, így a tér kialakítását csaknem megakadályozta. „ A fürdő-tér sarkán levő Kovács-féle házat e nyáron valószínűleg emeletesre építik; a lakóknak májusra felmondottak. A fürdő- tér szabályozása tehát álomkép, mint több más." írta a helyi sajtó.

85 Ezzel párhuzamosan a sajtóban cikk jelent meg egy képviselő tollából, aki az új Korona szálló megépítése kapcsán fogalmazta meg a városi polgárság szépítési igényét, hogy: „nem lehet és nem szabad fukarkodnunk a helyes és a jövőre nézve csak előlegként teendő kiadásokban, sőt ellenkezőleg igyekeznünk kell azon, hogy az anyagi sikert városunk szépítésére irányuló törekvésnek felkarolásával hozzuk összhangba. A tényállás, melyből kiindulunk, az, hogy a Korona fogadó majdnem a város kellő közepén fekszik, szemközt a gyönyörű panorámát nyújtó Avas hegygyei és annak lejtőjén lévő, a középkorból felmaradt, igazán műbecscsel bíró református templommal, Palóczy emlékkel, a most épülő-félben levő közfürdővel és az az előtt felállítani tervezett Szemere emlékszoborral. Mi természetesebb tehát, mint azon kívánság, hogy mindezen látványosságok ne zsák utczába és szemet sértő környezet szomszédságába ejtessenek, sőt ellenkezőleg, törekedjünk, hogy most, midőn még az kisebb áldozat árán lehetséges, alkossa meg a város azt, a mi már régóta közóhaj tárgyát képezi, az egyetlen alkalmas szabad tért, a melyet most némi áldozatok árán, de később tán soha megszerezni alkalmi*nk nem lesz."

86 A polgármester a közgyűlés döntése alapján enger' er t kért a kisajátítás elindítására. A térfal első épületei a Fürdő (1893) és a Diószeghy 1 (1893) voltak. A Diószeghy ház mellett 1895- ben építette meg székházát a Kereskedelmi és Iparkamara. Ezt követte a tér ÉNy-i sarkán Soltész 84 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 110. kgy./1891. 85 Borsod-Miskolci Közlöny, 1893. március 9. 86 Borsod-Miskolci Közlöny, 1893. május 7.