Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

zés, a közmunka, a kövezet, a csatorna, vízmeder ügye. Rendes toll­vivője a városi mérnök. 65 A feladatok bővülésével 1893-ban mérnöki segédállásra hirdettek pályázatot, ami eredménytelenül zárult. Miskolc város kötelékében 1897. szept. 1-től Szűcs Sándor személyében új mérnök majd, aki főmér­nökként 1905-től haláláig 1939. január 28-áig Adler (Adorján) utódaként látta el a főmérnöki feladatokat. Mellette több fiatal, köztük Árva Pál, ifj. Galter János látott el mérnöki feladatot hosszabb rövidebb ideig. ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATOK Miskolc város Tanácsa 1867-ben megalkotta a „Szépítészeti Sza­bályok"-at, amelyet 1869-ben a vármegye is elfogadott. A „Szépíté­szeti Szabályok"-ban a városszabályozást, városszépítési előírásokat, az építési engedélyezés-felügyelet szabályait fogalmazták meg, ami­hez meghatározták a szervezetet is. A szabályok érvényesítése a jólé­ti, építési, és szépítési szakosztály 1-ső alosztályának volt a feladata és kötelessége. Szabályozási feladatként határozta meg, hogy a zu­gok, szögletek lassanként megszűnjenek, az egyenetlen utcák szabá­lyozva legyenek, új utcákat nyissanak valamint a köztereket szebbé tegyék. A szabályozási feladatokat minden telektulajdonos köteles volt megengedni. 66 Nem csupán a szabályozás volt fontos, hanem az, hogy a létrehívott bizottság „évnegyedi" vizsgálatot, helyszíni szemlét tartott, hogy ér­vényt szerezzen az előírásoknak. A bizottság felügyelt arra, hogy új építkezéseknél, vagy felújításoknál a szomszédok jogai ne sérüljenek, a tűzvédelmi és közegészségügyi biztonság csorbát ne szenvedjen. 1867-ben a város főbírájához benyújtott építési engedély-kérést már el kellett látni műszaki dokumentációval (az épület tervrajzával, amely alap- és homlokzati rajzot, s a szomszédos házakhoz való il­leszkedést is kellett, hogy tartalmazza). Ekkor fogalmazzák meg elő­ször, hogy a szabályok betarthatósága miatt Miskolcot kül- és belvá­rosra osztják. A belváros a Zsolcai-kapunál kezdődött, a Búza tér nyugati oldalán emelt töltés mellett folytatódott, majd a Fazekas ut­cán a Városmajorig (ma: Tűzoltóság) tartott. A Major utca (ma: Dózsa György), a Kis-Hunyad utca a Sárga fürdőig (ma: Hunyadi u. 21. sz.) 65 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/a. 281. kgy./1884. 66 SZENDREI J. 1911. V. k. 565-566. p.

Next

/
Thumbnails
Contents