Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

zés, a közmunka, a kövezet, a csatorna, vízmeder ügye. Rendes tollvivője a városi mérnök.

65 A feladatok bővülésével 1893-ban mérnöki segédállásra hirdettek pályázatot, ami eredménytelenül zárult. Miskolc város kötelékében 1897. szept. 1-től Szűcs Sándor személyében új mérnök majd, aki főmérnökként 1905-től haláláig 1939. január 28-áig Adler (Adorján) utódaként látta el a főmérnöki feladatokat. Mellette több fiatal, köztük Árva Pál, ifj. Galter János látott el mérnöki feladatot hosszabb rövidebb ideig. ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATOK Miskolc város Tanácsa 1867-ben megalkotta a „Szépítészeti Szabályok"-at, amelyet 1869-ben a vármegye is elfogadott. A „Szépítészeti Szabályok"-ban a városszabályozást, városszépítési előírásokat, az építési engedélyezés-felügyelet szabályait fogalmazták meg, amihez meghatározták a szervezetet is. A szabályok érvényesítése a jóléti, építési, és szépítési szakosztály 1-ső alosztályának volt a feladata és kötelessége. Szabályozási feladatként határozta meg, hogy a zugok, szögletek lassanként megszűnjenek, az egyenetlen utcák szabályozva legyenek, új utcákat nyissanak valamint a köztereket szebbé tegyék. A szabályozási feladatokat minden telektulajdonos köteles volt megengedni.

66 Nem csupán a szabályozás volt fontos, hanem az, hogy a létrehívott bizottság „évnegyedi" vizsgálatot, helyszíni szemlét tartott, hogy érvényt szerezzen az előírásoknak. A bizottság felügyelt arra, hogy új építkezéseknél, vagy felújításoknál a szomszédok jogai ne sérüljenek, a tűzvédelmi és közegészségügyi biztonság csorbát ne szenvedjen. 1867-ben a város főbírájához benyújtott építési engedély-kérést már el kellett látni műszaki dokumentációval (az épület tervrajzával, amely alap- és homlokzati rajzot, s a szomszédos házakhoz való illeszkedést is kellett, hogy tartalmazza). Ekkor fogalmazzák meg először, hogy a szabályok betarthatósága miatt Miskolcot kül- és belvárosra osztják. A belváros a Zsolcai-kapunál kezdődött, a Búza tér nyugati oldalán emelt töltés mellett folytatódott, majd a Fazekas utcán a Városmajorig (ma: Tűzoltóság) tartott. A Major utca (ma: Dózsa György), a Kis-Hunyad utca a Sárga fürdőig (ma: Hunyadi u. 21. sz.) 65 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/a. 281. kgy./1884. 66 SZENDREI J. 1911. V. k. 565-566. p.