Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

jelentette a határt, majd a Papszer következett Mindszentig, innen a Csabai-kapu és a Szirma utcák következtek a Telegdy-fürdőig (ma: Szinvapark ). A fürdő és a Zsolcai-kapu két oldala, ill. a Búza tér között egy rövid útszakasz volt, a Király utca (ma: Ady E. u.), s itt zárult a belváros. Az ezen kívüli utcák házai már a külvárost jelentették, ahol a „bűzös" kézműves mesterségek, „ipari" üzemek, ill. a jószágtartó gazdaságok, iparosok és gazdák települtek. Rájuk „enyhébb" közegészségügyi szabályok vonatkoztak. Az 1867. évi szabályozástól a belvárosban nem épülhetett fa fonadékú, tapaszos falú, szalma fedeles lakóház és gazdasági építmény, „...fakémények, s szalma fedelek állítása pedig külvárosban is a vagyoni állásra tekintettel, csak a legszegényebb osztálynak engedtetik meg..." Az utcára nyíló istállók és takarmányos pad-ajtók építését ami a szekerező áru- és borkereskedelem utolsó „városképi" emléke volt - véglegesen betiltották. A kereskedői városmúlttal voltak kapcsolatban az utcai kutak is, amelyekről a szabályzat kimondja „...a közlekedést akadályozó, s veszélyeztető utczai kutak ásása jövőre meg nem engedtetik, a kutakból kifolyó víz mennyiségnek - az azt használók levezető csatornát építeni köteleztetnek." A kézműiparoskereskedő város főutcája polgári „arculatváltásának" meggyőző jele annak előírása, hogy különös hangsúly fordítandó az épület homlokzatának jó ízlésű díszítésére, a házak magasságának szimmetriájára, az utca házsorának „kiegyenesítésére" (korábban az egyes házak homlokzatai nem egyenes vonal mentén álltak, hanem „ cikk-cakk"ban épülve, szöget zártak be egymással). A „céhes-világ" megváltozásának jele, hogy „az utcza vonalán kívül a járkelést akadályozó czímtáblák, mesterjegyek, a kerékgyártók állás- és czövekfái, a kovácsok vasaló hidjai nem tűrendők, a kereskedők nap ellenző ernyőinek legalább 8 láb magasnak kell lenniök."

67 1867-1878 között a szabályok lényegesen nem változtak, az új épületek az előírásoknak megfelelően alakították a város képét.

68 A városkép átalakulása nem a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás folyamatának következménye, hanem annak, hogy a város vezetése nem tudott mit kezdeni a vizek elvezetésével. A várost teljes hosszában átszelte a több ágra szakadt, malomárkokkal megtűzdelt Szinva, amelyen még megszámlálhatatlanul sorakoztak az ipari és 67

IGLÓI Gy. 1992.119-131. p. és ld. 1867. évi Szépészeti Szabályok « A módosításokhoz ld. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 14. kgy./1872. 28. kgy./1872. B.-A.-Z. m. Lt. [V. 1902/a. 149. kgy./1873.152. kgy./1873. 42. kgy./1876.169. kgy./1876.